Meglehetősen izgalmassá vált a 2014-es év a szlovéniai belpolitikában, ami elsősorban annak köszönhető, hogy májusban megbukott az Alenka Bratusek vezette balközép kormány. A május 25-én tartott európai parlamenti választás a baloldal totális bukását hozta, június 8-án pedig egy újabb voksoláson szenvedhetnek vereséget. Néhány hónappal ezelőtt bejelentették, hogy eredményes volt a jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) aláírásgyűjtése, így ismét népszavazást tarthatnak a kommunista titkosszolgálati archívumokhoz való hozzáférésről.
Több mint negyvenezer aláírás gyűlt össze, ezért a parlamentnek ismét népszavazást kell kiírnia a témában – közölte a konzervatív ellenzéki párt. 2011-ben a lakosság referendumon már elutasította a titkosszolgálati archívumok titkosítását. A Janez Jansa volt kormányfő vezette ellenzéki alakulat állítása szerint a balközép kormánypárt által hozott törvénymódosítás korlátozza a Jugoszlávia fennállásának idejében működő titkosszolgálat, az UDBA által gyűjtött adatokhoz való hozzáférést.
A kormány ezzel szemben úgy véli, hogy az új törvény éppen bővíti a vizsgálható személyek körét, csupán a személyes adatok maradnak titkosak. 2011-ben a konzervatív pártok egységesen sorakoztak fel a sok vitát kiváltó népszavazás mögött, most azonban az SDS egyedül van a kezdeményezésével. Eredetileg úgy tűnt, hogy a május 25-ei EP-választással egy időben lesz a referendum, végül június 8-ára tűzték ki a voksolást.
A referendumot követően, július 13-án ismét az urnákhoz járulhatnak délnyugati szomszédaink, mivel Borut Pahor államfő akkorra írta ki az előre hozott választást. Ez a lehető legjobb időpont – mondta Pahor a televízióban, miközben két parlamenten kívüli párt máris tiltakozott, mert szerintük ilyenkor sokan nyaralni mennek, és emiatt alacsony részvételi arány várható. E pártok azt ígérték, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak a dátum megváltoztatásának kikényszerítésére. Jogi szakértők leghamarabb július második felét tartják lehetségesnek, ha minden alkotmányos előírást betartanak.
A várható eredményeket illetően meglehetősen nehéz tippelni, mivel bár az EP-választást a jobbközép ellenzék nyerte, csupán 24,01 százalék vett részt, egy parlamenti választáson pedig minden bizonnyal ennek legalább a kétszerese lesz. Május 25-én egyébként az SDS a szavazatok 24,89 százalékát szerezte meg, így három mandátumot tudhat magáénak, a szintén ellenzéki, kereszténydemokrata Új Szlovéniát (NSi) és Szlovén Néppártot (SLS) tömörítő lista két helyre számíthat az uniós parlamentben a voksok 16,56 százalékának megszerzését követően. A baloldalon egy hely jutott Igor Soltes egykori számvevőszéki elnök Hiszek nevű listájának (10,46 százalék), egy a Szlovén Nyugdíjasok Demokrata Pártjának (8,13 százalék) és egy a Szociáldemokratáknak (8,01 százalék). Kimarad az európai politikából a legnagyobb parlamenti párt, a Pozitív Szlovénia is (6,62 százalék), és nem politizálhat Strasbourg-ban az Álommunka nevű lista sem (3,59 százalék), amely jelöltjeit internetes követői közül sorsolta ki.
A mögöttünk hagyott voksolás a politikai elemzők szerint megmutatta azt is, hogy a szlovén politikusok mire számíthatnak a júliusra tervezett előre hozott parlamenti választáson. A rekordalacsony részvétel pedig azt bizonyította, hogy az emberek elvesztették a politikába, illetve Európába vetett hitüket – jelentette ki Janja Bozic Marolt elemző. Miro Kline kommunikációs szakember szerint a távolmaradással a szavazópolgárok a brüsszeli politikában való csalódottságuknak adtak hangot.
A maribori Vecer című napilap értékelése szerint a 24 százalékos részvételi arány azt tükrözi, hogy egyre nagyobb a szakadék Brüsszel és az emberek között. A konzervatív Szlovén Demokrata Párt győzelme a lap szerint annak bizonyítéka, hogy az alakulat szavazóbázisa stabil, annak ellenére hogy elnökét, Janez Jansát korrupciós vádakkal két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Így kérdésessé válik, hogy a júliusra tervezett előre hozott parlamenti választáson ki vezeti majd a legesélyesebb pártot – fogalmazott a Vecer.
A baloldal legyőzötten és összetörten zárta az EP-választást, sikertelensége a lap szerint egyebek mellett annak tudható be, hogy nem kínált valódi baloldali alternatívát. Hogy júliusig mi történik a baloldalon, még kérdéses – fogalmazott a Vecer –, az egyetlen biztos pontnak az tűnik, hogy Szlovéniát továbbra is a politikai instabilitás jellemzi majd.
A legnagyobb példányszámban eladott Delo című újság eljátszott azzal a gondolattal is, hogy amennyiben az általános választáson is ilyen kevesen vesznek majd részt – ami egyébként szerinte sem valószínű –, és a baloldal nem tud összefogni, akkor akár valóra is válhat Janez Jansa „50 plusz” terve, vagyis az SDS abszolút többséget szerezhet az EP-választáson második helyre befutó NSi–SLS koalícióval.
A ljubljanai Dnevnik című napilap is a volt miniszterelnök Jansa pártjának EP-győzelmével foglalkozott, ám a többi laptól némileg eltérő szemszögből. Megfogalmazásuk szerint úgy tűnik, Szlovéniában kezd szokássá válni az, hogy az emberek olyan politikusokat támogatnak, akiket korábban elítéltek, vagy nyomozás folyik ellenük.
