Felavatták Kálvin János szobrát

A Sepsiszentgyörgyön zajló 7. magyar református világtalálkozó keretében felavatták Kálvin János svájci reformátor egész alakos szobrát, Bocskai Vince szovátai szobrászművész alkotását.

NT
2014. 07. 10. 17:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A sepsiszentgyörgyi vártemplom előtti szoboravató ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások magyarországi minisztere a magyarság és a svájci francia reformátor sajátos kapcsolatáról beszélt. Emlékeztetett, hogy Magyarországon Kálvin János az a nem magyar történelmi személyiség, akiről a legtöbb utcát neveztek el.

Egy korábbi szoboravatás emlékeit felidézve említette meg: a hit, a bizakodás, a kitartó kérés meghozza az eredményét. „Hinni kell, és meglesznek a szobrok, meglesz a kultúra, meglesz az ország, meglesz a nemzet és meglesz az ember is. ( ) Aki szeretettel tekint a szoborra, aki a hit, a kultúra, a közösség és a nemzet bástyáját látja benne, annak visszaköszön, azt erősíteni fogja” – állapította meg a miniszter.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról beszélt, noha a reformátor csak egyetlen magyar emberrel találkozott, a magyarság mégis befogadta, magáénak érzi őt. „Kálvin beköltözött vártemplomainkba, odaült őrtüzeink mellé, megerősített önvédelmi harcunkban” – jelentette ki a püspök, aki szerint a szobornak is a székelység őrállói feladatára kell emlékeztetnie.

Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter, miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott, hogy Kálvin János tanításai nemcsak egyházi jellegűek, hanem az élet egészére kihatottak. A protestáns etika a világ fejlődésének volt az egyik összetevője. Úgy vélte, a munka, a rend, a szeretet parancsának nemcsak Székelyföldön, hanem a kárpátokon túli Romániában is otthonra kellene találnia.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere arról beszélt, hogy amiként Kálvin korában az egyháznak, úgy ma a székelységnek is reformerekre és új megoldásokra van szüksége. A polgármester az autonómiát tartja a ma reformcéljának.

A rendezvény délelőtti megnyitóján az összetartozás fontosságát hangsúlyozták a szónokok. Balog Zoltán miniszter köszöntőbeszédében hangsúlyozta, az ilyen alkalmak erősítik az összetartozás tudatát és a közösséget. „Azért jöttem, hogy kifejezzem a magyar kormánynak azt a szándékát, hogy mi arról az erőről, ami önökben van, nem szeretnénk lemondani. Ezt az erőt hozzá szeretnénk ragasztani minél szorosabban az egész Kárpát-medencei magyarság erejéhez” – jelentette ki a miniszter.

Kató Béla püspök, az esemény házigazdája úgy vélte, a rendezvény keretében lebomlanak azok a falak, amelyeket az első világháború emelt a magyar reformátusok közé.

A sepsiszentgyörgyi Kálvin téren az egész Kárpát-medencéből érkezett mintegy háromezer református hallgatta meg a beszédeket, majd vett részt az ünnepi istentiszteleten és az azt követő szabadtéri úrvacsoraosztáson. A világtalálkozó keretében csütörtökön egész nap egyházi, kulturális és gyermekprogramokat szerveztek a székelyföldi városban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.