Fontos témákról értekeztek a külhoni magyar politikusok

A külhoni magyarság politikai csúcsvezetői szombaton a 2. Martosi szabadegyetemen találkoztak.

NT
2014. 07. 12. 19:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fórumon Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, valamint Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára vett részt.

A felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvényének harmadik napján tartott kerekasztal-beszélgetésen Brenzovics László az ukrán válság kialakulásáról és annak máig tartó eseményeiről számolt be. Elmondta: Ukrajna keleti részén ma nem „klasszikus polgárháború” dúl, hanem egy olyan beláthatatlan kimenetelű háború, amelyet az ukránok „terrorellenes hadművelet” címén vívnak orosz nehézfegyver-támogatással rendelkező szeparatisták ellen. Rámutatott: Kárpátalján a rendvédelmi szervek bölcsességének köszönhetően eddig sikerült elkerülni az atrocitásokat és nemzetiségellenes megnyilvánulásokat, ám a keletre vezényelt ukrán katonai egységekben szolgáló katonák közül már magyar áldozat is volt.

A KMKSZ elnöke az elmúlt egy év helyi magyarságot leginkább érintő történéseiről szólva sikernek nevezte, hogy a Fidesz révén a helyi magyar közösségnek európai parlamenti képviselője lett, valamint Petro Porosenko ukrán elnökkel sikerült írásos megegyezést kötniük, hogy az államfő felvállalja a kárpátaljai magyarok problémáit.

Pásztor István felszólalásban megállapította, hogy sikeres parlamenti választást tudhatnak maguk mögött, és a Fidesznek köszönhetően sikerült egy képviselői helyet kapniuk az Európai Parlamentben is. Hangsúlyozta: a szerbiai parlamentben szerzett hat mandátummal nagyobb képviseletet szereztek, mint akkor, amikor néhány évvel ezelőtt a vajdasági magyarok száma még több mint 100 ezerrel magasabb volt.

Kiemelte: a vajdasági magyarok elvándorlása nagyon komoly jelenség, és olyan probléma, amelyet a helyi közösség önerőből nem fog tudni megoldani. Pártja kormányzati szerepvállalásáról úgy vélekedett: az nem azt jelenti, hogy „szeretik” koalíciós partnereiket, hanem azt, hogy a helyi magyar közösség érdekeit képviselik. „Most érdekünkben áll, hogy ott legyünk a tárgyalóasztalnál” – szögezte le Pásztor.

Kelemen Hunor beszédében a VMSZ elnökéhez csatlakozva saját kormányzati szerepvállalásukról szólt. Azt mondta: az nem elvi azonosulást jelent koalíciós partnereikkel, és „soha nem a szeretetről szól”, viszont erősíti a helyi magyar közösség érdekérvényesítő lehetőségét. „Ha azt várnánk meg, hogy olyan román politikusok mellé állhassunk, akiket szeretünk, valószínűleg a következő néhány generációban erre nem kerülne sor” – szögezte le.

Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az elmúlt egy évben sikerült elfogadtatniuk – az autonómiatörekvések miatt fontosnak tartott – regionális decentralizációról szóló alkotmánymódosítást, ám azt az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette. A politikus szerint így a továbbiakban nem érdemes foglalkozni alkotmánymódosítással, ehelyett új alaptörvényt kell elfogadtatni.

A külhoni magyar csúcsvezetőket vendégül látó Berényi József a Szlovákiában az elmúlt egy évben lezajlott három választást – a tavalyi őszi megyei, valamint az idei államfő- és európai parlamenti választásokat – értékelve kifejtette: az eredmények bebizonyították, hogy van igény az MKP politikájára. Hozzátette: külön siker, hogy Csáky Pál személyében egy tapasztalt politikust sikerült küldeniük Brüsszelbe az EP-választáson.

Az MKP elnöke a szlovákiai politikai viszonyokról szólva megdöbbentőnek nevezte, hogy – mint mondta – a szlovák kormányt nem zavarják a gazdasági élet szabadságát érintő uniós korlátozásai, a nemzetiségi jogok esetleges bővítése viszont igen. Rámutatott: ugyanezt az elvet követi a szlovák média a magyar témák feldolgozásában. Kifejtette: az elmúlt egy évben Malina Hedvig és az alacsony létszám miatt megszüntetésre ítélt felvidéki magyar iskolák támogatására is tüntetéseket szerveztek, s bár ezekre ezrek jöttek el, nem számolt be róluk a szlovák média, ellenben azonnal „beindult”, amikor nyilvánosságra került, hogy az MKP autonómiatervezetet készít.

„Úgy elemeztették terveinket szakértőkkel a közmédiában, hogy minket meg sem hívtak” – mutatott rá Berényi, aki szerint a készülő autonómiatervezet mögé először „fel kell sorakoztatni” a felvidéki magyarokat, hogy az legitimitást nyerjen, s csak ha ez már megtörtént, akkor lehet azt a szlovákok elé terjeszteni.

Wetzel Tamás beszédében azt hangoztatta, hogy a nemzetpolitika terén sok mindent sikerült megvalósítani az utóbbi négy évben. Mint mondta, sok szimbolikus döntés is született, a következő időszakban pedig tartalommal kell megtölteni ezeket a szimbólumokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.