Ahhoz, hogy valaki magyar állampolgárrá váljon, két dologra van szükség: a kérvényezőnek bizonyítania kell, hogy a felmenői között volt magyar állampolgár, valamint azt, hogy középszinten beszél magyarul. Mivel a mai Vajdaságban 1920-ig és 1941–45 között mindenki magyar állampolgár volt, az újonnan érkezetteken kívül gyakorlatilag mindenki magyar állampolgárrá válhatna. Azonban sok embernek hiányzik az ehhez szükséges nyelvtudása.
De a szerbek nem estek kétségbe, inkább tömegesen elkezdtek magyarozni. A belgrádi Mondo nyelviskola volt az első, amely magyarnyelvórákat kínált, mára viszont több mint tíz intézmény oktatja édes anyanyelvünket a szerb főváros lakóinak. A Mondo nem csinál titkot abból, hogy náluk főleg azért tanulnak az emberek, hogy megkaphassák a magyar állampolgárságot. Ez kiderül internetes reklámvideójukból is.
Az Al Jazeera Balkans televízió már több riportot is készített a jelenséggel kapcsolatban. Az egyik ilyen adásukban egy iskolaigazgatót kérdeztek, aki elmondta, hogy alig lehet helyet kapni az induló képzésekre, olyan nagy a túljelentkezés. A nyelviskolák hirdetéseikben általában egy magyar útlevelet is megjelentetnek, szemléltetésképp, hogy mégis miért éri meg elsajátítani a hírhedten nehéz nyelvet. Ráadásul már nemcsak a fővárosban és a Vajdaságban, hanem a dél-szerbiai nagyvárosokban is lehet magyarul tanulni. Egy kurzus körülbelül 200 euróba, vagyis 60 ezer forintba kerül.
Mi is megkerestük egy újvidéki nyelviskola magyartanárát. Elmondása szerint a többség az állampolgárságot szeretné megszerezni, de mostanában egyre több az olyan tanuló is, akik vegyes házasságból születtek, a nyelvet már nem beszélik, viszont meg szeretnék tanulni.
Emellett már magyart oktató You Tube-csatornát is lehet találni. Persze az első videó nem a megszokott nyelvtanulós témákkal kezd, hanem az állampolgársági eljáráshoz szükséges, a konzulátus hivatalnokával folytatott sematikus párbeszéd megtanulásához nyújt segítséget.
Az interneten több honlapon is pörög a nyelvtanulás. A ConversationExchange.com nevű felületen is sok szerb tanulna magyarul. A rendszer úgy működik, hogy a regisztrálók egymás anyanyelvének az elsajátításában nyújtanak kölcsönös segítséget, legtöbbször videocseten keresztül beszélgetnek. Az oldalon több személlyel is felvettük a kapcsolatot: például a Sanja nevű felhasználó nemrég érkezett vissza Szerbiába Berlinből, lejárt a vízuma. Még csak fontolgatja a komoly nyelvtanulást, de mindenféleképpen fel szeretné venni a magyar állampolgárságot, hogy gond nélkül élhessen és dolgozhasson a német fővárosban. A Hungarian Learner nevű, Belgrádban élő felhasználó nemrég bukott meg másodszor a konzulátus nyelvi szűrőjén, de nem adja fel, újra fogja próbálni. Ő is a Mondónál kezdett magyarul tanulni, a kétszeri bukás azonban elkeserítette. Többet nem iratkozik be iskolába, inkább autodidakta módon próbál tanulni. Természetesen ő is nyugatra szeretne menni. Kérdésünkre – „Hogy akkor most magyar akarsz lenni?” – szégyenlősen csak annyit mondott, hogy nem, csak az uniós papírok kellenek, mert Szerbiában nem lehet munkát találni.
Szerbiában mindenki tisztában van a jelenséggel. Se szeri, se száma a szerb tévék, újságok, blogok anyagainak, amelyek a „magyarrá válás problémáját” járják körül. Az Al Jazeera azt állítja, hogy már 100 ezer ember kérvényezte a magyar állampolgárságot az országban. A televízió egy másik adásában a Vajdaságból való elvándorlásba ad betekintést. Riportjukban azt a jelenséget mutatják be, hogy milyen sokan távoznak nyugatra a magyar papírok segítségével.
A témát azonban már nem csak a média pedzegeti Szerbiában. Az egyik legnépszerűbb vajdasági szórakoztató műsor, a Drzavni posao (Állami munka) egész adást szentelt a magyar állampolgárságnak. A színészekkel eljátszatott egyik jelenet állami hivatalnokok munkahiányos irodai hétköznapjait mutatja be. A történet lényege az, hogy a legfiatalabb hivatalnokról – hiába titkolja – kiderül, hogy meg szeretné szerezni a magyar útlevelet. Erre botrány tör ki. A főnöke kérdőre vonja és árulónak nevezi a fiatal közszolgát. Megérkezik a Boszniából elszármazott harmadik munkatárs is, aki eleinte szégyennek tartja a magyar állampolgárság felvételét. Mint mondja, ősei nem azért haltak meg a Monarchia elleni felkelésekben, hogy ő most önként felvegye az állampolgárságot. A műsor végi csattanó ezek után az, hogy mind a három emberről kiderül, hogy a papírok általi anyagi haszon erősebb, mint az elvek, és közösen kezdenek el magyarul tanulni az állampolgárság reményében.
Megkeresésünkre a nemzetpolitikai államtitkárság illetékesei azt válaszolták, hogy kaptak már jelzéseket a problémáról. Azt is elmondták, hogy a törvény megalkotásának a célja az volt, hogy határok felett egyesítse a magyar nemzetet. Vagyis akik a törvényi előírásoknak megfelelően nyújtják be kérelmeiket, azaz bizonyítani tudják magyar felmenőiket és nyelvtudásukat, igényelhetnek magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítás keretében, és ha átmennek a biztonsági szűrőkön, magyar állampolgárokká válhatnak.
Így a Kárpát-medencében élő emberek többsége állampolgárrá válhatna, ha akarna. De a körülöttünk élő nemzetek körében akkor népszerű a magyar útlevél, ha érdekük is fűződik hozzá. Egyik uniós szomszédunknál sem tömegesek a jelentkezések.
A szerbek azonban élnek a lehetőséggel. Az utóbbi időkben például nagyon sokan adták át a kérvényüket Kúlán, azon a településen, ahol a magyarok aránya már csak 14 százalék körül van. A konzuli beszámoló szerint sok kérvényező nem rendelkezik megfelelő nyelvtudással a városban. Több vajdasági magyar arról panaszkodott az MNO-nak, hogy az eskütételük alakalmával a szerb nemzetiségűek még a Himnuszt sem tudják elénekelni. És sokszor látványosan sok a szerb az állampolgársági átadókon.
A nyelvi tesztet a törvény bevezetése óta nem szigorították. Arra pedig nincs szabály, hogy egy kérvényező hányszor próbálhatja meg leadni a papírjait, ha valakinek nem elegendő a nyelvtudása, újrapróbálhatja. Arról az államtitkárság nem vezet statisztikát, hogy hány embert utasítottak vissza a nyelvtudása miatt. Azt viszont tudják, hogy a Vajdaságban az elutasítottak többségénél ezzel volt probléma.
Később is van lehetőség a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyintézőjének a nyelvtudás újbóli ellenőrzésére, illetve kérheti illetékes konzuli szolgálat segítségét ehhez. Végül az eskü vagy fogadalom előkészítése során a felelős anyakönyvvezető vagy konzuli tisztviselő szükségszerűen újra ellenőrzi a nyelvismeretet, visszaélés esetén pedig nem kerülhet sor az eskütételre.
A kilencvenes évek háborúi óta jelentős tömegek vándoroltak el Szerbiából. A pénzügyi válság óta még reménytelenebb a helyzet az országban. Egy év leforgása alatt mintegy tízezer, különböző szakképesítéssel rendelkező személy hagyta el Szabadkát, Észak-Bácskát és a Tisza mente térségét. De az elvándorlás az egész országot érinti. Egyes előrejelzések szerint 2050-ig kétmillióval csökken majd Szerbia lakossága, vagyis a jelenlegi hétmillióról ötmillióra fog zsugorodni.
