Szerbiában nagyon népszerű lett a magyar nyelv

Új trend született Szerbiában: ezrével akarnak „magyarok” lenni, és már tanulják a nyelvet is.

Szerbiában mindenki tisztában van a jelenséggel. Se szeri, se száma a szerb tévék, újságok, blogok anyagainak, amelyek a „magyarrá válás problémáját” járják körül. Az Al Jazeera azt állítja, hogy már 100 ezer ember kérvényezte a magyar állampolgárságot az országban. A televízió egy másik adásában a Vajdaságból való elvándorlásba ad betekintést. Riportjukban azt a jelenséget mutatják be, hogy milyen sokan távoznak nyugatra a magyar papírok segítségével.

A témát azonban már nem csak a média pedzegeti Szerbiában. Az egyik legnépszerűbb vajdasági szórakoztató műsor, a Drzavni posao (Állami munka) egész adást szentelt a magyar állampolgárságnak. A színészekkel eljátszatott egyik jelenet állami hivatalnokok munkahiányos irodai hétköznapjait mutatja be. A történet lényege az, hogy a legfiatalabb hivatalnokról – hiába titkolja – kiderül, hogy meg szeretné szerezni a magyar útlevelet. Erre botrány tör ki. A főnöke kérdőre vonja és árulónak nevezi a fiatal közszolgát. Megérkezik a Boszniából elszármazott harmadik munkatárs is, aki eleinte szégyennek tartja a magyar állampolgárság felvételét. Mint mondja, ősei nem azért haltak meg a Monarchia elleni felkelésekben, hogy ő most önként felvegye az állampolgárságot. A műsor végi csattanó ezek után az, hogy mind a három emberről kiderül, hogy a papírok általi anyagi haszon erősebb, mint az elvek, és közösen kezdenek el magyarul tanulni az állampolgárság reményében.

Megkeresésünkre a nemzetpolitikai államtitkárság illetékesei azt válaszolták, hogy kaptak már jelzéseket a problémáról. Azt is elmondták, hogy a törvény megalkotásának a célja az volt, hogy határok felett egyesítse a magyar nemzetet. Vagyis akik a törvényi előírásoknak megfelelően nyújtják be kérelmeiket, azaz bizonyítani tudják magyar felmenőiket és nyelvtudásukat, igényelhetnek magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítás keretében, és ha átmennek a biztonsági szűrőkön, magyar állampolgárokká válhatnak.

Így a Kárpát-medencében élő emberek többsége állampolgárrá válhatna, ha akarna. De a körülöttünk élő nemzetek körében akkor népszerű a magyar útlevél, ha érdekük is fűződik hozzá. Egyik uniós szomszédunknál sem tömegesek a jelentkezések.

A szerbek azonban élnek a lehetőséggel. Az utóbbi időkben például nagyon sokan adták át a kérvényüket Kúlán, azon a településen, ahol a magyarok aránya már csak 14 százalék körül van. A konzuli beszámoló szerint sok kérvényező nem rendelkezik megfelelő nyelvtudással a városban. Több vajdasági magyar arról panaszkodott az MNO-nak, hogy az eskütételük alakalmával a szerb nemzetiségűek még a Himnuszt sem tudják elénekelni. És sokszor látványosan sok a szerb az állampolgársági átadókon.

A nyelvi tesztet a törvény bevezetése óta nem szigorították. Arra pedig nincs szabály, hogy egy kérvényező hányszor próbálhatja meg leadni a papírjait, ha valakinek nem elegendő a nyelvtudása, újrapróbálhatja. Arról az államtitkárság nem vezet statisztikát, hogy hány embert utasítottak vissza a nyelvtudása miatt. Azt viszont tudják, hogy a Vajdaságban az elutasítottak többségénél ezzel volt probléma.

Később is van lehetőség a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyintézőjének a nyelvtudás újbóli ellenőrzésére, illetve kérheti illetékes konzuli szolgálat segítségét ehhez. Végül az eskü vagy fogadalom előkészítése során a felelős anyakönyvvezető vagy konzuli tisztviselő szükségszerűen újra ellenőrzi a nyelvismeretet, visszaélés esetén pedig nem kerülhet sor az eskütételre.

A kilencvenes évek háborúi óta jelentős tömegek vándoroltak el Szerbiából. A pénzügyi válság óta még reménytelenebb a helyzet az országban. Egy év leforgása alatt mintegy tízezer, különböző szakképesítéssel rendelkező személy hagyta el Szabadkát, Észak-Bácskát és a Tisza mente térségét. De az elvándorlás az egész országot érinti. Egyes előrejelzések szerint 2050-ig kétmillióval csökken majd Szerbia lakossága, vagyis a jelenlegi hétmillióról ötmillióra fog zsugorodni.