Munkácsi tűzharc: menekítik a lakosságot

Eddig három halottja van a szélsőjobb és az alvilági politikus csatájának.

A Munkácstól északra fekvő, hegyvidéki Lavki (Lóka) község lakosságának kimenekítési tervéről először Lengyel Zoltán munkácsi polgármester beszélt szombat este egy lembergi (Lviv) tévécsatornának adott nyilatkozatában. Ezt megerősítette a SZBU és az ukrán belügyminisztérium vasárnap reggel közzétett nyilatkozata, amely szerint a falu békés lakói, mindenekelőtt a gyerekek biztonsága érdekében döntöttek a hatóságok a kiürítés mellett, miután a PSZ fegyveresei a közelben barikádozták el magukat.

A szombat délután Munkácson Mihajlo Lanyo ellenzéki parlamenti képviselő emberei és a PSZ fegyveresei között kitört tűzharc okát a felek eltérő módon magyarázzák. A sajtóhírek szerint alvilági múlttal is rendelkező honatya szombat esti médianyilatkozatában azt állította, hogy a PSZ kárpátaljai tagjai – előzetes egyeztetés után – azért keresték őt meg az érdekeltségébe tartozó Antaresz sportkomplexumban, hogy a támogatását kérjék a kelet-ukrajnai összecsapásokban megsebesült harcostársaik kárpátaljai szanatóriumi rehabilitációjához. Elmondása szerint ebbe bele is egyezett, és éppen a létesítményben kávézott a PSZ-alakulat parancsnokával, amikor az udvaron eldördültek a lövések.

A tűzharc után a Munkács környéki hegyek közé visszavonult PSZ-egység parancsnoka az erdőben készült videofelvételen, amely ugyancsak szombat este került fel az egyik közösségi oldalra, azt mondta, Lanyo, akinek az alvilági beceneve Blück (ukránul Bljuk), három nappal korábban kezdeményezte a találkozót a PSZ kárpátaljai szervezetével, mert nem tetszett neki, hogy a PSZ járőrei ellenőrzésük alá vonták a kárpátaljai határátkelőhelyeket és akadályozták az ott folyó csempészést. Mint kifejtette, 12 fős csoportjukat mintegy száz felfegyverzett ember várta a sportkomplexumban. A tárgyalásról azt mondta, Lanyo fenyegette és óva intette őket attól, hogy beavatkozzanak és rontsák az üzletét, mivel mögötte Kárpátalja rendőrparancsnoka és Viktor Medvedcsuk befolyásos oroszbarát ukrán politikus és pártvezető áll. Szavai szerint a lövöldözés akkor tört ki, amikor távozni készültek a sportlétesítményből, nem is értették, mi történik, s csak füstbomba használatával tudták autóikkal elhagyni a helyszínt, majd a város melletti autóútra kihajtva keveredtek tűzharcba a rendőrökkel azt követően, hogy Szerhij Saranics megyei rendőrparancsnok mobiltelefonon azonnali megadásra szólította fel őket.

A PSZ menekülő fegyvereseit a hatóságok szombat este megadásra szólították fel, azt ígérve, hogy elfogulatlanul fogják kivizsgálni a munkácsi lövöldözés ügyét. A munkácsi illetőségű Viktor Baloga parlamenti képviselő, volt megyei kormányzó közvetítésével a megadás feltételeként azt szabták, hogy erre Dmitro Jaros, a PSZ vezetője, egyben parlamenti képviselő személyesen utasítsa őket, majd ezt követőn szállítsák őket Kijevbe ügyük tárgyilagos kivizsgálása érdekében.

Vasárnap reggeli hír szerint Jaros a PSZ katonai és politikai szárnyának vezetőivel együtt Munkácsra tart, hogy a helyszínen közreműködjön az egyes jelentések szerint három halálesettel és 11 személy, köztük négy civil sebesülésével járó konfliktus rendezésében.

A Jobboldali Szektor az európai integráció melletti és a Janukovics-rezsim elleni tavalyi Majdan-tüntetések önvédelmi erőiből jött létre. A szerveződéshez számos, valódi háborús tapasztalatokkal rendelkező veterán csatlakozott. A szervezet tagjait az oroszbarát szakadárokkal vívott kelet-ukrajnai harcok miatt fegyverezték fel, és az ukrán reguláris fegyveres erők oldalán részt vesznek a szakadárokkal vívott összecsapásokban. A PSZ tagjai Kijev ez irányú törekvései ellenére nem tagozódtak be teljes mértékben a hadseregbe, nem engedelmeskednek maradéktalanul a hadvezetés parancsainak.

A munkácsi tragikus eseményekről szóló hírek, televíziós képek azt a célt is szolgálják, hogy megfélemlítsék a kárpátaljai embereket, de mi nem félünk Kárpátalján magyarnak lenni – jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője vasárnap a Tiszaújlakon tartott hagyományos Turul-ünnepségen.

A Rákóczi-szabadságharc első győztes ütközetének emlékére emelt turulmadaras emlékműnél rendezett, a kárpátaljai magyarság legnagyobb tömegrendezvényének számító ünnepség több száz résztvevője egyperces néma főhajtással emlékezett meg a szombati munkácsi fegyveres összetűzés halálos áldozatairól.

Beszédében Brenzovics László a többi között kiemelte, a kelet-ukrajnai háború, a létbizonytalanság rányomja bélyegét a kárpátaljai magyarság életére, amit tovább súlyosbítottak a halálos áldozatokkal és sebesülésekkel járó szombati munkácsi események. Eddig ez a háború távol volt, most pedig egy pillanat alatt megérkezett Kárpátaljára, ami felveti az ukrán állam felelősségét, hogy miként történhetett ez meg, hogyan engedhették be a megye területére a fegyvereseket – mutatott rá, megjegyezve, hogy az is érthetetlen, miért nem fogták el a fegyvereseket egy nappal az események után.

A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: ha Ukrajna deklaráltan Európához kíván csatlakozni, akkor nem engedheti meg az önbíráskodást, a törvénytelen fegyverviselést, nem engedheti meg, hogy felfegyverzett személyek mások életét veszélyeztessék, hiszen jogállamiság, a törvények betartása és a terrorizmus felszámolása, a nemzetiségek jogainak tiszteletben tartása nélkül nincs Európa – fogalmazott.

Brenzovics emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyarság nem mond le a közösségként való fennmaradásához szükséges jogainak kiharcolásáról. „Továbbra is igényeljük, hogy a közigazgatási reform keretében Kárpátalján létrejöjjön egy olyan járás, amely egyesíti a magyarlakta községeket, fenntartjuk követelésünket, hogy biztosítsák a magyar nyelv használatára vonatkozó jogainkat az ukrán nyelvtörvénynek megfelelően, igényeljük egy olyan szerv létrehozását, amelynek átadják a magyar tannyelvű oktatási intézmények irányítását, követeljük a sztálinizmus kárpátaljai magyar áldozatainak rehabilitálását, történelmi egyházaink elkobzott vagyonának visszaadását” – mutatott rá.

A politikus kifejtette: a kárpátaljai magyarság nehéz hónapok, sőt lehet, hogy nehéz évek elé néz, mégis van remény, mert a közösség sok támogatást kap céljai megvalósításához, elsősorban a vele szolidáris Magyarország, magyar kormány, magyar nemzet részéről. Úgy vélte, az európai szervezeteknek is oda kell figyelniük arra, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezése során az ukrán állam biztosítsa a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság jogait.

A rendezvény résztvevőit a magyar kormány nevében köszöntő Csutora Zsolt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: a magyarság önfenntartásáért vívott harca jelenleg Kárpátalján állítja legnagyobb kihívás elé az ott élőket. „Biztosíthatom önöket, hogy a magyar kormány továbbra is minden tőle telhetőt megtesz a kárpátaljai magyarság támogatása, megerősítése érdekében” – fűzte hozzá. Megjegyezte, az anyaország és a kárpátaljai magyarság legfontosabb közös ügye Ukrajna stabilitásának és fejlődésének biztosítása, európai integrációjának előmozdítása. „Magyarország továbbra is következetesen kiáll Ukrajna függetlenségéért, területi integritásáért, szuverenitásáért az ország nemzetközileg elismert határain belül. Meggyőződésünk, hogy a kialakult konfliktusokat békés, diplomáciai eszközökkel kell rendezni, minden érintett fél bevonásával” – hangoztatta egyebek mellett a helyettes államtitkár a tiszaújlaki ünnepségen, amelyen részt vett Jakab István, az Országgyűlés alelnöke is.