Jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztérium készíti elő annak a gazdaságfejlesztési programnak a részleteit, amely a kárpátaljai vállalkozókat, valószínűleg elsősorban a mezőgazdaságból élőket érintené. Megkerestük a külügyi tárcát, de ott türelmet kértek, a sajtóosztály válasza szerint „a hét folyamán” tájékoztatnak a programmal kapcsolatban. Grezsa István, a Miniszterelnökség határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa – aki korábban a hasonló jellegű délvidéki tervvel kapcsolatban is nyilatkozott – lapunk érdeklődésére csak annyit mondott: egyelőre nincs kormányzati döntés a támogatás összegéről. Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai titkára szintén megerősítette lapunk értesülését. Mint mondta, a múlt évben elkészült az Egán Ede-terv, amely a kárpátaljai magyarság gazdaságfejlesztési stratégiáját foglalja össze. Ennek végrehajtásához tartanák szükségesnek Kárpátalján a különböző forrásokat, de egyelőre még a tervezés, az előkészítés zajlik. Egyébként a terv névadója, Egán Ede közgazdász 1897–1901 között miniszteri biztosként irányította a kárpátaljai kisparaszti gazdaságok megsegítését.
Mint arról már beszámoltunk, a Vajdaságban viták előzték meg annak a gazdaságfejlesztési programnak az elindítását, amelyet a magyar kormány 50 milliárd forinttal támogatott. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára novemberben jelentette be a délvidéki programot. Akkor azt mondta: a keret nagy részét hitelprogram teszi ki 30 milliárd forintos összeggel, a maradék 20 milliárd vissza nem térítendő állami támogatás. Hozzátette: a programot a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) közösen hajtják végre. A VMSZ a legnagyobb támogatottságnak örvendő délvidéki magyar párt, s partneri viszonyt ápol a Fidesszel. A támogatás egy középtávú, ötéves fejlesztési tervre vonatkozik, a pénz évente érkezik a 2016–2018-as időszakban. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, a turizmusra, valamint a kis- és a közepes vállalkozások fejlesztésére helyezik, a cél pedig az, hogy megállítsák, illetve visszafordítsák a fiatalok külföldre vándorlását. Az első pályázati kört január 31-én tíz területen hirdette meg a Prosperitati Alapítvány. Az igényléshez magyar állampolgárság is szükséges, így csak azok a vajdasági magyarok juthatnak támogatáshoz, akik azt felvették, azaz szerb–magyar kettős állampolgárok.
A Délvidéken többen attól tartanak, így a VMSZ politikáját bíráló, főleg a pártból kizárt politikusokat tömörítő, nemrég alakult Magyar Mozgalom (MM) is, hogy a támogatásokat elsősorban a Pásztor István vezette formációhoz közel álló vállalkozók, igénylők fogják elnyerni. Csanádi Attila, az MM szakpolitikusa lapunknak nyilatkozva azt mondta, a vajdasági magyarság, különösen annak vállalkozói rétege örömmel fogadta a fejlesztési támogatásokról szóló döntést, de kifogásolta, hogy a VMSZ előzetesen elkészítette a pénzek nagy részének elosztási módozatát, így az összegek nagy valószínűséggel pártpreferencia alapján lesznek kiosztva olyanoknak, akik egyébként vajmi keveset értenek a gazdasághoz és a vállalkozáshoz.
