A felvidéki magyar párt elnöksége azzal indokolta távozását, hogy ezáltal vállalja a politikai kultúra részét képező szélesebb körű felelősséget azért, mert a párt nem jutott be a parlamentbe a márciusi 5-én tartott választáson. Az elnökség ügyvezetőként látja el a párt vezetését a tisztújító kongresszusig, amelyet Érsekújváron tartanak meg.
Az MKP országos kongresszusa a járási szervezetek jelöltjei közül választja meg az új pártelnököt és az új vezetőséget, valamint várhatóan dönt az MKP alapszabályának módosításáról is. Ez utóbbi változtatás központi eleme, hogy a jövőben már ne csak az országos kongresszus felvetése alapján, hanem az elnökség indítványára – háromötödös többséggel – az ot is megváltoztathassa az alapszabályt.
Az ot szombati ülésén a párt tisztújító kongresszusának előkészítése mellett értékelték a parlamenti választás eredményeit, illetve az aktuális politikai helyzetet az új kormánykoalíció létrejöttének tükrében.
„Alacsony volt a választási kedv a számunkra fontos járásokban, (...) ugyanakkor a felvidéki magyarság körében az MKP kapta a legtöbb szavazatot, ez kötelez bennünket, van értelme folytatni, és folytatni kell” a magyar közösség magmaradása és gyarapodása érdekében végzett küzdelmet – foglalta össze Szigeti László, az MKP ot elnöke a parlamenti választási eredménnyel kapcsolatban megfogalmazott álláspontot a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón.
A választási eredményre utalva kifejtette: az okok egyértelműek, a választási részvétel a magyarok lakta járásokban átlagosan 53 százalék volt, jóval alatta maradt a csaknem 60 százalékos országos átlagnak. Hozzátette: azt is látni kell, hogy már nem fedik a valóságot a 2011-es népszámlálás – a helyi magyar közösség létszámára vonatkozó – adatai, megmutatkozott, hogy az utóbbi hat év alatt több tízezerrel fogyatkozott meg a magyarok létszáma a Felvidéken.
Az MKP immár ügyvezető elnöksége elhamarkodottnak és megalapozatlannak tartja a négypárti kormánykoalíció megalakulását. Úgy ítéli meg, hogy a koalíció részét képező Most-Híd párt vezetése nem tett meg mindent annak érdekében, hogy egy jobboldali szövetség jöjjön létre, és Bugár Béla pártelnök pálfordulást követett el azzal, hogy elfogadta kormánykoalíciós társnak a Szlovák Nemzeti Pártot (SNS).
Őry Péter elnökségi tag az MKP jövőbeli irányvonalára utalva elmondta: együtt akarnak működni azokkal az ellenzéki pártokkal, amelyekkel hasonló értékeket vallanak.
Egy esetleges, az MKP és a Bugár Béla vezette Most-Híd párt közötti – a lehetséges együttműködésről szóló – tárgyalás létrejöttének lehetőségéről az elnökségi tagok azt mondták: továbbra is fontosnak tartják a közös magyar politikai fellépést, ám az azzal kapcsolatos döntéseket már a párt új vezetése hozza meg.
Az új szlovák parlamentbe 8 politikai csoportosulás jutott be, köztük 6,5 százalékos eredménnyel a hetedik helyen a Most-Híd. A Berényi József vezette Magyar Közösség Pártjára a választók 4,04 százaléka adta szavazatát, azaz a párt nem érte el az ötszázalékos parlamenti küszöböt, emiatt a pártelnök Berényi már március 7-én lemondott posztjáról.
