„Unalmas edzőmeccs” volt a romániai választás

Szakértők szerint a pártok inkább hagyták Szulejmánt nézni az embereket, úgyis jön az őszi erőpróba.

Unalmas, kockáztatás nélküli edzőmeccsnek tartja a hétvégi, 39 százalékos szociáldemokrata (PSD-) győzelmet hozó romániai helyhatósági választást Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértő külsős munkatársa.

„Amikor nemrég Temesváron jártam, alig látszódtak kampányplakátok, szigorúan A4-es, A3-as méretű plakáthelyeket használtak a jelöltek, ezeket is vetésforgóban. Semmilyen kampányszagot nem éreztem.”

Pászkán a rádiókban és televíziókban sem látott nagyobb aktivitást a választást megelőzően, és bár tűztek műsorra vitákat, tűz nem sok volt az egészben, legfeljebb a bukaresti kampányesemények kaptak nagyobb reflektorfényt; a választókat meghagyták „a Szulejmán és a tévévetélkedők világában”.

„Az volt az ember érzése, mintha a pártok előre megegyeztek volna, hogy nem törekednek új szavazók ringbe hívására” – összegezte Pászkán a kampányidőszakról alkotott véleményét.

Pedig akár tétje is lehetett volna a szavazásnak, debütált ugyanis az új párttörvény, melynek értelmében már három személy alapíthat politikai formációt, amitől akár azt is lehetett várni, hogy politikai szivárvány ragyog fel Románia egén. Ehhez képest csak helyi tábortüzek pislákoltak, igaz, a „Mentsétek meg Bukarestet!” fővárosi rendszerellenes akciópártnak sikerült elérni egy bravúros helyi ezüstérmet, ehhez persze az is kellett, hogy a választások 33 százalékkal vesztes óriása, a liberálisok (PNL) Bukarestben teljesen jelentéktelen figurával rukkoljanak ki. További fővárosi érdekesség, hogy Gabriela Firea személyében először nyert a Ceausescu-éra óta a szocdemek által indított jelölt – a korábbi polgármesterek nem vállalták egyértelműen a pártkötődést.

A nagyvárosok közül azért igen szorosnak bizonyult a marosvásárhelyi küzdelem, ahol a tizenhat éve regnáló Dorin Floreát 2 százaléknyira megközelítette a magyar pártok által támogatott Soós Zoltán. Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa szerint még kérdéses, hogy Soós megóvja-e az eredményt, mert bár hajnalban a sajtón keresztül gratulált Floreának, lehet, hogy nem hagyja annyiban. (Hétfő délután a magyar jelölt bejelentette, óv, szerinte ugyanis Florea tisztességtelen eszközökkel nyert; például azáltal, hogy több ezer szavazólapot gyanús módon érvénytelenítettek, az elmúlt hetekben pedig mintegy ezer ideiglenes tartózkodási engedélyt bocsátottak ki a megyeszékhelyen – a szerk.) Sokan gondolhatnák, hogy a Vásárhelyen 9,1 százalékkal bronzérmes Szabad Emberek Pártja egy amolyan Most–Híd-féle nemzetiségi vegyes párt, de Dan Masca alakulata egy romániai vállalkozókból összerakott kis elitpárt, amelybe magyar mágnásokat is bevettek, de egyáltalán nem nemzetiségi alapon.

Ha valamit ki lehet emelni a kampánytémák közül, az Pászkán szerint a korrupció volt, de hogy mekkora kapufa volt e fegyverrel élni, azt jól tükrözte a nagybányai jelölt 70 százalékos győzelme, akit két nappal a választás előtt engedtek ki a börtönből. Szemléletes annak az Olguta Vasilescunak a craiovai sikere, akinek májusban még bilincs pihent a csuklóján. Az persze kérdéses, hogy a szakértő szerint rém unalmas választás eredményét a szocdemek felhasználják-e majd a későbbi retorikájukban, hogy eltakarítsák az átmeneti technokrata kormányt. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy bár a korábban rajongva imádott européer Klaus Iohannis államfő nem indult a választáson, liberális barátainak azért elhúzták a nótáját, legfőképp Bukarestben – a pártelnök egyedül tartotta meg a vereséget beismerő sajtótájékoztatóját. És ez Pászkán Zsolt szerint bizony jelzi Iohannis nimbuszának hanyatlását.

A magyarok eredményét összefoglalva Illyés Gergely úgy vélekedik, van fantázia az RMDSZ és az MPP koordinált jelöltállításában, és tanulságosnak nevezte, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt is együtt tudott működni az MPP-vel. Az RMDSZ kettőről akár négyre is emelheti megyei tanácselnökeinek számát, és bár Emil Boc Kolozsváron nagyon megerősödött, ez annak a következménye, hogy nem akadt épkézláb román kihívója, így lehetett itt ezüstérmes 12 százalékkal Horváth Anna, aki akár alpolgármester is lehet.

Szatmárnémetiben bár előzetesen tartottak a magyarok attól, hogy szoros lesz a küzdelem, hisz eddig román politikus vezette a várost, izgalmakra nem volt ok, az RMDSZ-es Kereskényi Gábor 42-28-ra győzött Dorel Coica ellen.

Illyés a legfontosabb székelyföldi tanulságnak azt nevezte, hogy ha a későbbiekben jól választják meg a magyar jelöltet – a koordinált jelöltállítás szellemében –, akkor az segít az országos alkupozíciók kialakításában is. Volt persze feszültség, Székelyudvarhelyen kegyvesztetté vált a korábbi MPP–EMNP-támogatott Bunta Levente, Gálfi Árpád győzött, a függetlenként elindult Buntára 12 százalékot verve.

A határon innenről nézve azért Illyés számára biztatónak tűnik, hogy tompul a versengés a két nagyobb magyar párt, az RMDSZ és az MPP között. Az EMNP pedig, mivel önállóan nem sok sót evett meg a mostani választáson, szintén újra kell hogy pozicionálja magát.

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a nap folyamán egy kolozsvári sajtótájékoztatón foglalta össze a szövetség eredményeit. Elmondta: az eddig ismertek szerint a szövetség megőrizte vezető szerepét az erdélyi magyar politikai szervezetek között. Az RMDSZ 196 polgármesterjelöltje szerzett mandátumot, és további 7-8 olyan független vagy a Magyar Polgári Párthoz (MPP) tartozó jelölt van, akit az RMDSZ segített győzelemhez. Kelemen azt is hozzátette, hogy a szövetség szinte mindenütt növelni tudta önkormányzati képviselőinek számát.

Azért nem szabad elfelejteni, amire mind Pászkán, mind Illyés utal: Romániában átmeneti kormány van, az őszi általános választásig pedig biztos nem fognak a tavaszi viszonylagos nyugalomban folyni az események.