Pünkösdkor, a húsvét utáni hetedik vasárnapon a Szentlélek kiáradását ünnepli a keresztény világ. Egy friss felmérés szerint ezen a hosszú hétvégén minden harmadik magyar elutazik valahova otthonról, és közülük sokan Csíksomlyóra indulnak, a pünkösdi zarándoklatra. A legnagyobb magyar zarándokhely népszerűsége egyre nő, felekezettől függetlenül mennek az emberek, így évről évre két-háromszázezren látogatnak el a Csíkszeredával gyakorlatilag összenőtt településre. Ezzel a régi székely búcsú az összmagyarság legnagyobb rendezvényévé vált. Az idei búcsú mottója: „Tarts meg minket őseink szent hitében!”
Az idei zarándoklatot kerek évforduló jegyében szervezik: a kegyhely gazdái, a csíksomlyói ferencesek úgy tartják, hogy 450 esztendeje, 1567 pünkösdjének szombatján itt gyűltek össze a János Zsigmond erdélyi fejedelem elleni csatába induló székelyek. Mohay Tamás néprajzkutató szerint ez nem állja ki ugyan a tudomány próbáját, ennek ellenére Csíksomlyó valódi szent hely, ahol az emberek imádsága, ég felé törekvése olyan erős és olyan valódi, hogy annak csak hasonlóan erős és valódi alapjai lehetnek. Tánczos Vilmos erdélyi néprajzkutató úgy vélekedik: „a csíksomlyói nagy pünkösdi búcsú hatalmas rituális dráma, közösségi theatrum sacrum, amelynek eljátszása révén a résztvevők évszázadok óta olyan lelki élményben részesülnek, amelyet túlzás nélkül nevezhetünk katartikusnak. Ez az élmény alapvetően vallásos természetű, ugyanakkor a kulturális és eszmei közösségekhez való odatartozás érzelmi megélését is jelenti.”
Az idei zarándoklat előtt némi zavart okozott, hogy a Hargita megyei hatóságok félreérthetően nyilatkoztak a csíksomlyói roma közösségben fellelt kanyarós góc kapcsán. Később kiderült, a 18 fertőzött gyerek mindegyikét már kórházban kezelik, és a zarándokok nincsenek veszélyben. Ennek ellenére azt javasolják, beoltatlan kisgyereket ne vigyenek a tömegrendezvényre.
A csíksomlyói zarándoklattal foglalkozik részletesen a Magyar Nemzet Magazin vezető anyaga, fizessen elő vagy keresse az újságárusoknál!
