Értetlenül állok a tény előtt, hogy a bíróság két hónap után sem kézbesítette az indoklással ellátott ítéletet a Vamadisznak, így akadályozva a jogorvoslati mechanizmus beindítását – írta pénteken a Deli Andor vajdasági származású fideszes EP-képviselő a legnagyobb közösségi oldalon, miután Brüsszelben találkozott a Vamadisz, a Vajdasági Ifjúsági Fórum és a magyarországi HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) képviselőivel.
Az Újvidéki Felsőbíróság április 13-án elutasította a felperes Vamadisz kérelmét, hogy az Újvidéki Egyetem a hatályos jogszabályoknak megfelelően tegye lehetővé a magyar nyelvű felvételizést a magyar diákoknak. Az ítélet már csak azért is megütközést keltett a magyarság körében, mert Vajdaságban a szerb mellett a magyar nyelv is hivatalos, az ügyintézés során azt is lehet használni. Emellett egy tartományi szintű rendelet is van arról, hogy Vajdaság területén minden egyetemi kar köteles megszervezni a felvételi vizsgát a nemzeti kisebbségek nyelvén, köztük magyarul is. Az újvidéki jogtudományi kar azonban csak 2012-ig engedélyezte a többnyelvű felvételi vizsgázást, akkor változtatott a gyakorlaton, és már csak szerbül felvételizteti a diákokat, a hatályban lévő törvényt megszegve. Ezért a Vamadisz – amely a magyarországi hallgatói önkormányzatoknak felel meg – 2015 decemberében pert indított az újvidéki bíróságon a jogi kar ellen. Habár időközben a székvárosi felsőbíróság egy ideiglenes intézkedéssel arra kötelezte a kart, hogy tegye lehetővé a magyar nyelvű felvételizést, később ezt hatályon kívül helyezte, és visszautalta az ügyet az elsőfokú bírósághoz. A bírót pedig minden indoklás nélkül lecserélték. Miután megszületett az áprilisi elsőfokú ítélet, lapunk megtudta: az Újvidéki Egyetem dékáni értekezletén tapsviharral nyugtázták a döntést.
Lapunk megkeresésére Sóti Attila, a diákszövetség elnöke elmondta: múlt év novemberében a Vamadisz már az ENSZ Emberjogi Tanácsának fóruma elé vitte a nyelvhasználat ügyét. Itt felvázolták, milyen diszkrimináció éri a vajdasági magyarokat a jogtudományi karon, de jelezték azt is, hogy a szerb állami vezetés részéről sincs meg a kellő akarat, hogy megoldják ezt a problémát, pedig ehhez egy tollvonás is elég lenne az oktatási minisztérium részéről. Akkor felmerült az is, hogy amennyiben az utolsó szerbiai jogorvoslati lehetőséget is kimerítenék, a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordulnak.
Erre azonban nem kerülhetett sor, mert az indoklással ellátott ítélet híján a Vamadisz továbbra sem tudta megindítani a jogorvoslati eljárást. Ezért a diákszervezet most tovább lépne: ugyan az Európai Bizottság Szerbia integrációjával foglalkozó csoportja legutóbb nem írta bele az országjelentésbe a vajdasági magyarok nyelvhasználati jogának sérelmét, a diákok az elkövetkező napokban közölni fogják az uniós illetékesekkel az aggályaikat. Továbbá egyeztettek arról is, hogy az Európai Parlament kulturális és oktatási, valamint az alapjogi bizottságához is eljuttatják a panaszaikat.
Figyelembe véve azt, hogy nagyon nehéz az illetékes európai parlamenti bizottságoknál elérni, hogy magyarokat érintő ügyekkel foglalkozzanak, a Vamadisz felkeresné az Európai Hallgatói Önkormányzatok Szövetségét (ESU) is, amelyet arra kérne, hogy foglaljanak állást az ügyben és ítéljék el a szerb hatóságok magatartását. Mindezzel a Vamadisz most azt szeretné elérni, hogy a következő, Szerbiáról szóló uniós országjelentésben már a vajdasági magyarok nyelvhasználati joga is szerepeljen, ezáltal jóval nagyobb nyomás nehezedne a szerb hatóságokra, hogy megoldják ezt a hosszú évek óta fennálló problémát.
