Sokkal jobb könyvből tanulhatnak a magyar gyerekek Romániában, mint idehaza

A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint modern, gyakorlatias és üdítően friss kiadvány készült.

Arató László szerint a könyv a régi és a modern irodalmat is nagyon jól használja fel, a kortárs mesék is megfelelő arányban szerepelnek benne (például Békés Pál: A kétbalkezes varázsló című gyermekregénye), de ezenfelül is bőven vannak olyan szövegek, amikkel a gyerekek hétköznapi helyzetekben találkoznak. – Az egész nagyon gyakorlatias, aki ebből a könyvből tanul, az biztosan jól fog szerepelni a PISA-teszten – mondta az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának vezetőtanára, és hozzáteszi: A tankönyv leginkább a Sulinova 2003 és 2008 között fejlesztett, jelenleg nyomtatott formában nem elérhető Kompetenciaalapú integrált szövegértési-szövegalkotási programcsomagjára (5-12. évfolyam) emlékeztet. A román kiadvány feladatközpontú, kevés bebiflázandó definíciót és táblázatot tartalmaz – ellentétben a Magyarországon kötelezően használttal.

A tankönyv nagy teret szentel annak is, hogy bemutassa a diákoknak, milyen beszédhelyzetekben milyen szókincset kell mozgósítanunk, milyen kifejezéseket használunk. – Ennek a korosztálynak ilyen jól szerintem még senki nem foglalta össze a kommunikáció sajátosságait, mint a szerzők – mondta Arató László, aki szerint a könyv a nyelvészeti és a kommunikációs ismereteket is remekül hangolja össze néhány egyszerű példán keresztül (például: mi a különbség aközött, hogy „Peti bejött a szobába”, illetve aközött, hogy „Peti jött be a szobába”).

– A szerzőket látva a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkara lehet az egyik szakmai műhely, ahol a tankönyv készült, meg kell mondjam, hogy ott már régóta sokkal modernebb szellemben állnak hozzá a magyar nyelv és irodalom tanításához, mint minálunk – mondta Arató László egy – nem a mostani tankönyvhöz kapcsolódó – példával is illusztrálva a helyzetet: míg idehaza az irodalomtanítás tanterve 9. osztálytól mereven ragaszkodik a kronologikus szemlélethez, addig Romániában ezen már régen túlléptek.

Egészen más megközelítéssel dolgozik ez a tankönyv, mint a magyarországiak – mondta lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, maga is gyakorló magyar nyelv és irodalom tanár. Mendrey László szerint míg a romániai tankönyv elsősorban beszélni, kommunikálni tanít meg, Magyarországon a nyelvészeti szempont sokkal erősebb. – Mi egy kicsit inkább nyelvészkedni tanítjuk meg a gyerekeket – fogalmazott.

Arató Lászlóhoz hasonlóan a fő különbségeket Mendrey László is abban látja, hogy egyrészt a romániai tankönyv alapvetően kompetenciákat próbál átadni, szemben a lexikális tudásra alapuló magyarországi gyakorlattal; másrészt a romániai tankönyvben szereplő szövegek befogadhatóbbak az ötödikes korosztálynak azoknál, amikkel jellemzően Magyarországon találkoznak a gyerekek. – Ezek a szövegek, idézetek is értékesek, de nem minden esetben a gyerekek korosztályának megfelelőek – mondta, hozzátéve, hogy – egyszeri átolvasás után – az a benyomása, a romániai könyv jobban készíti fel a gyerekeket, mint a magyarországi. Arra a kérdésünkre, hogy szívesen tanítana-e ebből a könyvből, Mendrey László azt válaszolta, hogy ezt csak tüzetes áttanulmányozás és szakmai konzultációk után lehetne felelősséggel kijelenteni, de kollégái számára mindenképpen érdekes lehet, ha ezzel a kiadvánnyal is megismerkednek.