Rajongóival jött lemondani Gömörbe a cigányevő Kotleba

A B középpel erősített a szlovák cigányfaló Rimaszombatban. Botrányok és hőzöngés jellemezte a Kotleba-érát.

Kuthi Áron
2017. 12. 04. 17:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vastapsot kapott a szlovák megyei választáson önmagát és pártját helyi szinten megsemmisítő Marian Kotleba: a leginkább cigányellenességéről ismert botránypolitikust Rimaszombatba is elkísérte hűséges bőrfejű, fekete bomberdzsekis támogatói köre. A valamikori Gömör vármegye központjában, a városi hivatalnak használt, régi megyeházán negyvenkilenc megyei képviselőt iktattak be hivatalába hétfőn, de

Kotleba gondoskodott arról, hogy meglegyen az erős vezető anyag a szlovák híradókban. 

A november 4-i választás legtöbbet tárgyalt témája volt, hogy meg lehet-e buktatni Kotlebát, és megtörni pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt (L’SNS) erejét. A választók alaposan megadták a választ, és 48,5 százalékkal egy élelmiszeripari nagyvállalkozónak, Ján Lunternek szavaztak bizalmat, Kotleba 23,2 százalékot kapott. Bukása annál is látványosabb, hogy négy éve még 55,5 százalékkal fölényesen győzedelmeskedett a szélsőjobbos botrányhős, mára huszonháromezer választó kopott el mögüle Beszterce megyében.

Az ünnepi megyegyűlés persze nem múlt el kisebb erődemonstráció, lökdösődés nélkül, két megtermett ember nem engedett be egy operatőrt a díszterembe, még az új megyevezető, Lunter kérésére sem. A fekete legények csak Kotleba utasítására hagyták dolgozni a médiamunkást, miközben a rendőrök tétlenül nézték a jelenetet.

A helyszínválasztás nem lehetett meglepő, mert a helyi polgármester jó kapcsolatot ápol Kotlebával, és állítólag a besztercei megyeháza díszterme nem is akkora, mint a rimaszombati. Egyszóval Kotleba nagy kilépőt szeretett volna rendezni, és talán azt is el akarta takarni, hogy pártjából magán kívül senkit nem sikerült a megyébe juttatnia. Tudni kell, a szlovákiai megyei törvényhozás összehasonlíthatatlanul több ügyben dönt, mint a magyar megyei közgyűlések. Hozzájuk tartoznak olyan ügyek, mint a múzeum- és az iskolaigazgatók, a könyvtárak, a kultúrházak vezetésének kinevezése, az útkarbantartás, az autóbusz-közlekedés megszervezése, és persze uniós alapok felett is diszponálnak. 

Kotleba ciklusa nem volt mentes a botrányoktól, elég csak azt említeni, hogy egy feketén foglalkoztatott megyei alkalmazott miatt a szlovák kormány öt évre elzárta a megyét az uniós pályázati lehetőségektől. Csaknem félórás, táblázatokkal, kimutatásokkal alátámasztott előadásában Kotleba ehhez képest ilyeneket sorolt fel: 

Az ülésteremben szétszórtan helyet foglaló, borotvált fejű kemény mag részéről zúgott is a taps a számok elhangzása után. Sajnos azonban nem lehetett megtudni, milyen statisztikai forrásból dolgozott Kotleba, mert a kérdést több, a Magyar Nemzet által megszólaltatott képviselő is másként látta, nem is beszélve az utca emberéről. Felmerül, hogy akkor miért szűnt meg létezni megyei szinten a Mi Szlovákiánk Néppárt. Erre a hidas és az MKP-s képviselők adták meg a választ. 

Kotleba szavazói lázadók, rendszerellenesek – mondta Cziprusz Zoltán MKP-s képviselő, aki szerint bukása részben abban rejlik, hogy Kotleba a cigánykérdés megoldásának ígéretével politizál, csak a helyzet az, hogy azon nem megyei, hanem országos szinten lehetne javítani. A helyzet nem változott, a szavazók büntettek. Egy másik MKP-s politikustól azt kérdeztük, mennyi igaz Kotleba előadásából. Auxt Ferenc egy churchilli idézettel válaszolt, miszerint csak abban a statisztikában higgy, amelyet saját magad hamisítasz. Kotlebától inkább arról hallottam volna szívesen, hány eurót nem tudott a megye megszerezni a foglalkoztatási botrány miatt, és hány öregotthont lehetett volna felújítani.

Agócs Attilától, Fülek polgármesterétől azt tudtuk meg, az embereket kevésbé Kotleba szövege érdekli, mint inkább a saját megélhetésük. Sokan annyira el vannak adósodva, hogy nem éri meg dolgozni kezdeni, mert jön a végrehajtó.  

A megyéből származó volt MKP-s, majd hidas, most független pozsonyi parlamenti képviselő, Simon Zsolt röviden úgy foglalta össze: a nacionalizmusra és a korrupcióra mondtak nemet a választók. Kotlebából és Ficóból is elegük volt. Kotleba a békétlenséget szította, a Fico-kormányt pedig egyre több korrupciós ügy lengi körül. Felvetésünkre, hogy nem lesz-e baj abból, hogy egy politikai kezdőt, egy üzletembert bíznak meg az emberek a megyevezetéssel, azt mondta, nem baj, hogy Lunter nem politikus, az emberek mindenképpen váltást akartak. Lunterről az MKP-s politikusok is kimérten nyilatkoztak: Majd meglátjuk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.