A detonáció következtében tűz keletkezett, és az épület három földszinti helyisége teljesen kiégett. Egy hónap alatt ez a második támadás a szövetség székháza ellen.
„3.05-kor egy ismeretlen férfi érkezett a gyalogjáró hídtól a székházunk elé, és robbanószerkezetet helyezett az ablakpárkányunkra – nyilatkozta a történtekről a Magyar Nemzetnek Barta József, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács első helyettese. – Időzítette a szerkezetet, ami hét perc múlva működésbe lépett és hatalmas károkat okozott az épületben. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a nemzeti rendőrség munkatársai operatívan, megfelelő létszámban érkeztek a helyszínre. Megállapították, hogy saját készítésű robbanószerkezettel követték el a merényletet, de a tettesről – akinek a felderítése most a legfontosabb feladat – még nagyon kevés információnk van.”
A KMKSZ a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztrációval közös nyilatkozatban ítélte el a történteket és szólította fel a rendvédelmi szerveket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a tettesek mihamarabbi kézre kerítése érdekében.
A felek emlékeztetnek rá, hogy az utóbbi években megszaporodtak a megyében élő nemzetiségek – különösen a magyarok és az ukránok – egymásnak uszítására tett kísérletek, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezek a provokációk nem érték el céljukat és a jövőben sem járnak sikerrel, épp ellenkezőleg: még inkább összekovácsolják a kárpátaljaiakat.
A kormányzó szerint a jelenlegi és korábbi (a vereckei emlékmű felrobbantására tett kísérlet vagy a KMKSZ ungvári irodájának két héttel korábbi rongálása) támadások mögött is az orosz titkosszolgálat tagjai állhatnak, akik a helyzet nemzetiségi alapon történő destabilizálását és a kelet-ukrajnaihoz hasonló forgatókönyv kiprovokálását célozták meg Kárpátalján. A megye első embere felrótta a rendvédelmi szervek csapnivaló működését, s kiemelte, hogy az ukrán vezetés nem hagyhatja intézkedések nélkül a tétlenségüket.
Az ukrán külügyminisztérium sajtószolgálata által kiadott közleményében ítélte el a rongálást. Közölték: vélhetően „idegen erők” okolhatók a történtekért. A bűnüldöző szervek megindították a nyomozást az ügyben, és mindent elkövetnek a bűncselekmény operatív felderítése érdekében. Ivanna Klimpus-Cincadze európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes szerint nyílt provokációról van szó, ugyanakkor szerinte nem lehet véletlen, hogy a támadás az után történt, miután Magyarország és a magyar érdekvédelmi szervezetek kritizálták az új oktatási törvényt.
Elítélte a támadást a magyarországi vezetés is. Szijjártó Péter külügyminiszter az eset kapcsán bekérette Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövetet és újfent kezdeményezte az EBESZ kisebbségügyi főbiztosánál, hogy a szervezet terjessze ki speciális megfigyelő misszióját Kárpátaljára is. A külügyminiszter kijelentette, hogy a magyar kormány anyagi segítséget nyújt az ungvári székház helyreállításához.
„A felújítási munkálatok idejére átköltöztetjük az irodánkat egy másik épületbe – mondta az előttük álló feladatokról Barta József. – Amíg nem derítik ki, hogy ki áll a történtek mögött, mert meggyőződésünk, hogy megrendelt bűncselekmény történt, nem lehetünk nyugodtak, és számíthatunk hasonló megmozdulásokra. Egyre erőteljesebbek és veszélyesebbek a minket ért támadások, ezért meg kell erősítenünk az irodáink védelmét. A rendfenntartókat is arra kérjük, hogy biztosítsák számunkra a kellő őrséget.”
A székház elleni első támadás február 4-én történt. Akkor gyújtópalackot dobtak az épületbe, de a tűz nem okozott jelentős károkat. A hatóságok akkor két, a kelet-ukrajnai harcokban is részt vevő lengyel radikális szélsőjobboldali szervezethez tartozó személyt állított elő az ügyben.
Az ukrán kormányt hibáztatják
Bár a jelek az orosz titkosszolgálat feszültségkeltő akciójára utalnak, a magyar ellenzéki és kormánypártok is az ukrán nacionalizmust okolják a történtek miatt. Mint az MTI is írja. Németh Zsolt, a Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a kedd hajnali robbantással egyértelműen meg akarták félemlíteni a magyarságot – és bár az elkövető ismeretlen, a támadás mögött a több hónapja zajló, központilag irányított magyarellenes kampány áll, amelyben az ukrán, és azon belül az ukrán állami média is az élen járt.
A Jobbik szintén az ukrán kormányt hibáztatja a felháborítónak tartott merényletért: szerintük a robbantás újabb ékes bizonyítékát adja annak, hogy az ukrán hatalom magyarellenes intézkedései bátorítóan hatnak az agresszív nacionalistákra, akik ezért egyre brutálisabb akciókra vállalkoznak.
A Jobbik üdvözölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter gyors fellépését, de azt is hangsúlyozta, hogy a hosszú éveken át jellemző félrenézés, az egyoldalú magyar gesztuspolitika következményeként mernek ma már szinte bármit megtenni a magyarellenes erők.
Az LMP politikai közössége határozottan elítéli a KMKSZ épülete elleni újabb aljas szándékú támadást. Ungár Péter elnökségi tag pártja nevében felszólította Szijjártó Pétert, hogy olyan diplomáciai eszközöket vegyen igénybe, amelyek hatékonyan védik a magyar kisebbségeket. Az LMP bízik abban, hogy a magyar hatóságok a helyi illetékesekkel együttműködésben haladéktalanul és mielőbb kivizsgálják a támadást, hogy soha többet ne kelljen félni a határokon túl élő magyaroknak.
Az MSZP és a Párbeszéd közös közleményben ítélte el a kárpátaljai magyarságot ért sorozatos támadásokat és arra szólították fel a kormányt, hogy határozottan lépjen fel a kárpátaljai magyarság védelme érdekében. Azt írták: Ukrajnában rendkívül súlyosan korlátozzák a kisebbségek jogait, és Kárpátalján megfélemlítik a magyar nemzeti közösség tagjait. "Szolidárisak vagyunk a támadást elszenvedett politikai szervezettel, illetve a kárpátaljai magyar közösség miden tagjával" - közölték.
