Ha van szimbóluma az elszalasztott lehetőségeknek, a szlovák-magyar párbeszéd és együttműködés félresiklásának, az minden bizonnyal az Ipolydamásd-Helemba (Chl'aba) közötti, mindeddig csak papíron létező híd. Volt itt átkelő, mégpedig a Bős-nagymarosi gát építésének idején. Akkor egy húsz tonna teherbírású építményen keresztül hordták a kavicsot a túloldalra a teherautók, csak ez ugye akkor még nem szolgálhatta a kistérségi kapcsolattartást, mert határállomást kellett volna létesíteni. A sűrűn vert cölöpökből készült hidat azonban 2000 környékén el kellett bontani, mert árvíz idején veszélyeztette a környéket. Azóta nincs átkelő, pedig már 2012-ben megszületett egy szlovák-magyar kormányközi megállapodás, amely három új műtárgy megépítését irányozta elő az Ipoly alsó folyásán. – Közülük az egyik helyszínen, Ipolyvisknél, ahol az Ipoly nem határfolyó, ráadásul megvan a híd, csak a hozzá vezető utat kellene megjavítani – magyarázta lapunknak Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának gazdaságpolitikai alelnöke. A szakpolitikus elmondta: a helembai, a Vámosmikola-Ipolypásztó (Pastovce) közötti hídra és a viski útra egyszer már adott is az Európai Unió 10 millió eurót, de a kivitelezést Nyitra megye vezetése elodázta, a projekteket hosszú huzavona után megbuktatta. A pénz másra, egyebek közt az Esztergom-Párkány közötti teherkomp elindítására ment el.
Eközben a magyar kormány minden dokumentációt elkészített, a kivitelezésnek már közel egy évtizede nincs semmi akadálya. Pozsony – Érsek Árpád, a pozsonyi közlekedési tárca államtitkára javaslatára – hat éve ratifikálta is az Ipolydamásd-Helemba és a Vámosmikola-Ipolypásztó közötti hidak kormányközi megállapodását. A 2013-tól újra Nyitra megyei képviselővé választott Farkas Iván ezért még egyszer nekiugrott az ügynek, leült Milan Belica akkori és jelenlegi megyevezetővel, és megegyeztek, hogy a három átkelő közül a helembai legyen az elsőként megépülő. – Viszont itt a szlovák fél új feltétellel állt elő, mégpedig a híd teherbírására vonatkozóan. Az új, 3,5 tonnás teherbírást előíró feltétel miatt az egész dokumentációt újra kellett írni – magyarázta a képviselő.
Ez röpke négy és fél évvel csúsztatta a kormányközi megállapodás módosítását és újbóli elfogadását.
Pedig azt még egy 2014-es szlovák-magyar kormányfői találkozón is megerősítették. Viszont már az akkori, Pest és Nyitra megye képviselőit felvonultató szakértői tárgyalásokon kiderült, hogy az új, kisebb hídról szóló projektdokumentáció nem felel meg a 2012-es kormányközi megállapodásnak. És négy év elteltével hirtelen itt érkezünk meg a jelenbe. Mint arról Farkas Iván beszámolt, a már nem államtitkári, hanem közlekedési tárcavezetői rangban működő Érsek Árpád által benyújtott, átírt kormányközi megállapodás szövegét a szlovák kormány nem fogadta el. Az anyagot – valószínűleg a nem megfelelő indoklás miatt – február folyamán egymást követő két kormányülésen is visszadobták. Viszont csütörtökön megtört a jég, a Fico-kabinet rábólintott az immár kisebb híd megépítéséről szóló megállapodásra.
A Duna-torkolattól felfelé az első építmény a helembai lenne, de már csak személygépkocsik áthaladására volna alkalmas. Hogy miért vettek vissza a szlovákok a terhelhetőségből, rejtély. Tény, hogy a Nemzeti Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt.-nél (NIF) az 54 méter hosszú hídra és felvezető utakra szóló engedélyezési terv is megvan, a beruházást a magyar kormány állja. Ha végre elkészülne, nemcsak a folyó két partján élők kerülnének közelebb egymáshoz, hanem Budapest és Bécs is. Hiszen az Eurovelo-6-os kerékpárút jelenleg Szobon ér véget és csak Esztergomnál folytatódik.
A NIF-nél további négy Ipoly-híd tervdokumentációja készült el, legalább megvalósíthatósági tanulmány formájában. Bár a csütörtöki fordulat jó jel, a többi építkezés megfeneklésének egyik oka lehet, hogy a magyar kormány kizárólag a parlamenten kívüli MKP-t tartja partnernek a felvidéki pártok közül, a kormánykoalícióban részt vállaló Hidat nem. Pedig rajtuk és a magyar közlekedési tárcavezetőn keresztül direkt módon lehetne kapcsolatot találni a szlovák döntéshozókhoz.
Az Ipoly-hidak hányatott történetéről ajánljuk Hajós Bence átfogó, alapos kutatását.
