Ez röpke négy és fél évvel csúsztatta a kormányközi megállapodás módosítását és újbóli elfogadását.
Pedig azt még egy 2014-es szlovák-magyar kormányfői találkozón is megerősítették. Viszont már az akkori, Pest és Nyitra megye képviselőit felvonultató szakértői tárgyalásokon kiderült, hogy az új, kisebb hídról szóló projektdokumentáció nem felel meg a 2012-es kormányközi megállapodásnak. És négy év elteltével hirtelen itt érkezünk meg a jelenbe. Mint arról Farkas Iván beszámolt, a már nem államtitkári, hanem közlekedési tárcavezetői rangban működő Érsek Árpád által benyújtott, átírt kormányközi megállapodás szövegét a szlovák kormány nem fogadta el. Az anyagot – valószínűleg a nem megfelelő indoklás miatt – február folyamán egymást követő két kormányülésen is visszadobták. Viszont csütörtökön megtört a jég, a Fico-kabinet rábólintott az immár kisebb híd megépítéséről szóló megállapodásra.
A Duna-torkolattól felfelé az első építmény a helembai lenne, de már csak személygépkocsik áthaladására volna alkalmas. Hogy miért vettek vissza a szlovákok a terhelhetőségből, rejtély. Tény, hogy a Nemzeti Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt.-nél (NIF) az 54 méter hosszú hídra és felvezető utakra szóló engedélyezési terv is megvan, a beruházást a magyar kormány állja. Ha végre elkészülne, nemcsak a folyó két partján élők kerülnének közelebb egymáshoz, hanem Budapest és Bécs is. Hiszen az Eurovelo-6-os kerékpárút jelenleg Szobon ér véget és csak Esztergomnál folytatódik.
A NIF-nél további négy Ipoly-híd tervdokumentációja készült el, legalább megvalósíthatósági tanulmány formájában. Bár a csütörtöki fordulat jó jel, a többi építkezés megfeneklésének egyik oka lehet, hogy a magyar kormány kizárólag a parlamenten kívüli MKP-t tartja partnernek a felvidéki pártok közül, a kormánykoalícióban részt vállaló Hidat nem. Pedig rajtuk és a magyar közlekedési tárcavezetőn keresztül direkt módon lehetne kapcsolatot találni a szlovák döntéshozókhoz.
Az Ipoly-hidak hányatott történetéről ajánljuk Hajós Bence átfogó, alapos kutatását.
