Elemzők szerint biztosan lesz második fordulója a márciusi köztársaságielnök-választásnak. Miroslav Kusy és Grigorij Meseznikov is úgy vélik. Kusy szerint Fico 40 százaléka a vártnál is kisebb szám. Meseznikov ehhez hozzáteszi: a Smer-elnöknek így is van esélye, hogy államfővé válasszák, de ez az esélye már nem százszázalékos. A politológusokat meglepte, hogy a két polgári jelölt, Kiska és Knazko jobb eredményt ért el, mint a politikai pártok által támogatott jelöltek.
Politikai elemzők egyébként nem zárják ki teljesen a magyar elnökjelölt továbbjutását, bár mérget azért nem vennének rá. Eddig három közvetlen államfőválasztás volt. 1999-ben 37,2, öt éve 38,1 százalékkal jutott tovább a második helyezett. 2004-ben 22,3 százaléknyi voks is elég volt Ivan Gasparovicnak az első fordulóban, ám ez is bőven kétszer több, mint a magyarok aránya.
Magyar jelölt vagy úgy juthat tovább, hogy sok szlovák szavazatot is kap, vagy úgy, hogy a sok jelölt miatt a szlovák szavazatok szétaprózódnak, és a magyarok nagy arányban járulnak az urnákhoz. „Ha figyelembe vesszük a várható részvételt és a jelöltek magas számát, akkor az jön ki, hogy Bárdos továbbjuthat” – mondta az Új Szónak Ján Baránek, a Polis ügynökség vezetője.
„Egyáltalán nem lehet kizárni, de azért nem valószínű” – nyilatkozta a felvidéki újságnak Pavel Haulík, az MVK ügynökség vezetője. Szerinte öt-hat jelölt közül kerülhet ki Fico ellenfele. „Ezek a jelöltek a szavazatok 50–55 százalékára számíthatnak, többre nem. Tehát ha átlagot vonunk, akkor 10 százaléknyi szavazat elég lehet” – tette hozzá.
A politikai csoportosulás történetében először lépte át a pozsonyi parlamentbe kerüléshez szükséges öt százalékos támogatottsági küszöböt a szlovák sajtó által szélsőjobboldalinak tartott Marián Kotleba pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS), amelynek az MVK közvélemény-kutató ügynökség kedden nyilvánosságra hozott felmérése szerint 7,6 százalékos a népszerűsége. Marián Kotlebát és az LSNS-t a pozsonyi sajtó rendszerint szélsőjobboldaliként említi, maga a párt „erősen nemzetinek” jellemzi magát és Európai Unió-, illetve a NATO-ellenes retorikájáról, valamint romaellenes megnyilvánulásairól ismert.




