Rámutatott: a KMPSZ azt is szeretné, ha a magyart második idegen nyelvként oktatnák a magyarlakta térségek ukrán iskoláiban, mert ez javítaná a két nép együttélését. Ezeket a lépéseket az illetékes hatóságok nem mindig fogadták jóindulattal, vagy nem reagáltak rájuk, ezért – mint fogalmazott – a KMPSZ úgy gondolta, a nyelvtörvény megvalósítása lehetne nemzeti minimum oly módon, hogy a különböző képviselő-testületekbe magyar szavazatokkal bekerült különböző nemzetiségű képviselők felvállalhatnák a nyelvtörvény alkalmazásának ügyét.
A konferencia résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amely a többi között megállapítja, hogy a kárpátaljai magyarság kedvezően fogadta az ukrán nyelvtörvényt, ám aggodalomra ad okot, hogy a jogszabály alkalmazását a politikusok egy része csak az orosz kisebbség esetében tekinti indokoltnak, a többi nemzetiséget mellőzi ebben a tekintetben. A dokumentum, amely hét pontban fogalmazza meg a kárpátaljai magyarság követeléseit, szorgalmazza a nyelvtörvény széles körű érvényesítését a magyar oktatásban.
