Afromagyarok

Cusi elszabadult, könyvet íratott magáról, a szereplők szépen ölik egymást, és jönnek az afromagyarok. Felnőtt-tartalom (18+).

Gyönyörű történet ez, ha producer lennék és időutazó, Rejtő Jenővel íratnám a forgatókönyvet, és Tarantino rendezné. Magát a bestsellert Zuschlag János már megíratta, az alapok szilárdak. Addig is, íme néhány jelenet.

Történetünk kezdetén a fiatal főhős az Andrássy úton toporog fázósan, majd hirtelen zsidózik egy jóízűt. Majd máris egy belső, a helyszín a sportminisztérium, megismerjük a munkáját, a főnökeit. A nagyfőnök éppen üvölt, mint a fába szorult féreg.

Féreg: Zuschlag! Itt az a pont, amikor a biciklit el kell tolni! Nem, talán ez így nem érthető. Másképp fogalmazok. Ha most végre nem takarodsz el, akkor beleb.sz.nk a földbe! – Féreg szemhéja enyhén rángatózni kezd. Arca égővörös, szája egyetlen vékony csíkká változik. Kegyetlen, rideg és közönséges. Megismerünk egy virtigli pszichopatát.

Vágás. A főszereplő egy kerékpárt tol a Budapest vége táblánál. A csomagtartón gumipókkal rögzítve egy gázpalack. Szigorúan keresztben. Elöl, a kormányon, szintén keresztben, egy kasza. Az álcázás magasiskolája. Mert a hátán, egy bazi nagy zsákban hetvenöt miska figyel, viszonylag kis címletekben.

Az egyik jelenetben Cusi így panaszkodik zárkatársának: „Ezt nem érti Feri, hogy ez egy pénzből és erőből működtetett rendszer. Én elmondtam, hogy bele fog ebbe bukni, ha ebbe bele akar nyúlkálni. Azt mondta, hogy nem, én tévedek. Mondtam, jó, Feri majd meglátjuk négy év múlva. Tényleg az a baj, úgy érzem, hogy a Ferinek üldözési vagy küldetéstudata van. És ez betegség. Ezt nagyon súlyos betegségnek tekintem. Tényleg azt hiszi, hogy mindenki más hülye, korrupt, disznó, állat rajta kívül. Tényleg felb.sz.m rajta az agyamat, tehát azon, hogy érted, hogy gyakorlatilag mindent rám akar kenni. És még meg voltak sértődve, hogy védekezek és alkudni akarok. Én meg nem is értettem, én a Ferinek elmondtam, hogy b...d meg, neked négymilliárdod volt. Én csak ötvenmillát kérek, és itt sem vagyok. Na és? – ahogy a Gyula mondta annak idején. Talán sok? Paksról naponta jön ki ennyi, aztán megy bele abba a régi szar mackóba, ami körül feszt megy a tolongás.”

Felirat: Hat évvel később.

Cusi mögött becsukódik a börtön kapuja. Az utca kihalt, sehol egy lélek.

„A kurva anyátokat!” – mormolja maga elé.

Cusi a lakásában ül egy kanapén, és a televízió távirányítóját nyomkodja. A képernyőn feltűnik Féreg, egy másik volt főnöke, Attila társaságában.

„Na, most volt elég” – mondja, feláll, és belerúg egy viszkisüvegbe.

Cusit látjuk az írónővel.

„Csak egy kis pénzt kértem és egy rendes autót. Mondjuk egy A8-ast, de átvertek. A hat évemért. Jó, nem az ároktői srácokkal húztam le, de akkor sem volt egy leányálom. Kiborítom a bilit.”

És itt bejön egy mellékszál, amely majd kapcsolódik, Robert Altman modorában. Mindenki magát játssza, mint Julia Roberts.

Felirat: Bissau-Guinea, napjainkban.

Narrátorhang, miközben durva arcok lézengenek kimustrált monitorok között, focistamezekben: „A Bissau-guineai Köztársaság területe 36 125 négyzetkilométer, lakosainak száma 966 000 fő, a népsűrűség 26,7 fő/négyzetkilométer, fővárosa Bissau. Pénzneme az afrikai valutaközösségi frank, hivatalos nyelv a portugál, ezenkívül beszélik a kriolt (ez a kreol portugál) és a mande nyelveket is. Főként bantu néger népcsoportok lakják, balanték, fulbék, mandingók. 69 százalékban törzsi vallásúak, 30 százalékban mohamedánok, 1 százalékban keresztények. Az ország erősen tagolt partvidékét mocsaras, mangroveerdős síkság kíséri, amelyet a belső részekben alacsony dombvidék vált fel. Legmagasabb pontja 210 méter. Legjelentősebb folyói a Géba, a Corubal és a Kayanga. Bissau-Guinea agrárország, az egy főre jutó GNP 210 dollár. A mezőgazdaság részesedése a nemzeti össztermékből több mint 50 százalék. A legfontosabb termesztett növények a rizs, a gumósok, a földimogyoró, a kakaóbab, a banánfélék és az olajpálma. Jelentős még a halászat. Ásványkincse a bauxit és a foszfát. A közutak hossza 3500 kilométer, ebből 540 kilométer burkolt.

Egy ilyen burkolt út mellett egy kunyhóban két férfi ül, egy fekete és egy fehér. Előttük orosz hússaláta.

Fekete: „Itt van, amit kértél, tesó. Első osztályú áru. Very good passport.”

Fehér: Rendben. Mennyi lesz?

Fekete: Nyugi, bradör, megcsináljuk okosba, ahogy ti mondjátok. De van egy kis gond. Ismered azt a viccet, hogy Quincy Jones odamegy Stevie Wonderhez, és azt mondja neki, hogy „Stevie, van egy rossz hírem.” „Mi a gáz?” „Feka vagy”.

Fehér: Nem túl píszí.

Fekete: Lehet, de azt éppen leszarjuk. Mi meg niggerezünk, mint az állat, oszt’ még itt vannak a behernyózott gyerekkatonák, akik öregasszonyokra gerjednek meg a Kalasnyikovokra. Ez van Afrikában, ember. Belgium és Portugália meg vérből épült.

Fehér: Yaman, de mit akarsz ezzel a viccel?

Fekete: Hát az a baj, hogy te meg nem vagy feka! Kishibás, széjjel fogják rúgni a v.l.g.dat, plusz még az a negyedmiller. Egyébként meg leszarom, de kéne még egy lakcím is, pusztán a látszat kedvéért. Ez jó lesz?

Fehér: Hol van?

Fekete: Rua de Boloma 8. Az elnöki palota. Rommá van lőve, de szódával elmegy. Egyébként is, a haverod meg egy zsidóktól ellopott villában él.

Fehér: Utálom, amikor a négerek feszt zsidóznak.

Fekete: Na, ne csináld. És a Cusi? Kell a cucc vagy nem?

Fehér: Kell.

Fekete: De tényleg nem vagy néger. Esküszöm.

Fehér: Nem számít. Mi különös anyagból vagyunk gyúrva.

Fekete: Azt látom. Mindig szívesen látunk. Csinálunk egy kis törzsi villongást. Hozd a Férget is.

A film utolsó jelenete már szinte patetikus, de a Hollywoodon szocializált plázaközönség imádni fogja, alig büdösebb, mint a pattogatott kukorica.

Cusi az utolsó sorban áll a Budai Liberális Klubban, és rettegéssel vegyes csodálattal nézi a pódiumon üvöltő Fábaszorultat.

Zúg a feje, az ájulás környékezi. Csupán foszlányok jutnak el az agyáig az újabb őrjöngésből. A kormányváltást követően Komoly destabilizációs kihívás, a 2006-os zavargásoknál is brutálisabb események, de már nem fogják olyan naivan kezelni Brutális nyomás a bírákra, az ügyészségre, a médiára

„Istenem, ez végképp megtébolyodott – gondolja Cusi, és ez látszik is az arcán. – Megmondtam. Pszichopata, a legrosszabb fajtából. Felejtős a gumilövedék, ez már élessel lövetne, ha tehetné.”

És ekkor feláll egy újságíró, az utolsók egyike, aki még nincs kitiltva a szeánszokról, a vonósok halkan belekezdenek, miközben így szól: „Na, ide figyelj, Féri! Ha te a médiát fenyegeted, »amely« – egyébként sajnos – kihúzott a pöcegödörből, akkor engem fenyegetsz. Ha engem fenyegetsz, akkor a családomat fenyegeted. Ha a családomat fenyegeted, akkor a gyerekeimet fenyegeted. Ha a gyerekeimet fenyegeted, akkor te egy speciális pedofil barom vagy, és végre el lesz intézve a v.l.g.d. Most szűnj meg, amíg nem késő, örülj neki, hogy lyuk van a s.gg.d.n, ami egyelőre még szabad lábakon végződik. Csináltass egy bissau-guineai útlevelet, és bányásztass foszfátot gyerekekkel extraprofitért, az a te világod.”

A hírlapíró leül, Cusi pedig önkéntelenül összeveri a tenyerét. Lassan az egész terem követi.

A végefőcím előtt megjelenik egy felirat: A történet csupán a képzelet műve. Bármilyen hasonlóság valós személyekkel kizárólag véletlen egybeeséseknek köszönhető.

Vége?