Tollvonás

Nagyot fejlődött a grafológia tudománya az utóbbi években, komputeres módszerekkel már több tízezer paraméter vizsgálható egyetlen aláíráson. Eközben ma is készülhet igazságügyi szakvélemény mindenféle technikai eszköz használata nélkül.

Bírósági és rendőrségi ügyekben nagy szerepet töltenek be az igazságügyi írásszakértők, akik polgári és büntetőperekben egyaránt kirendelhetők. Okirat-hamisítás gyanúja esetén kulcsszerepük lehet. Arról nincsenek adatok, hogy évente hány szakvéleményt készítenek. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium névjegyzéke valamivel több, mint nyolcvan szakembert tüntet föl. Elvileg csak az lehet írásszakértő, akinek egyetemi vagy főiskolai végzettsége van, emellett kriminalisztikai szakértői továbbképzésen is részt vett. Ilyen képzést újabban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indítanak, azonban egy máig érvényben lévő átmeneti rendelkezés alapján olyan is kiadhatja magát szakembernek, aki csupán középszintű tanfolyamot végzett el. Az írásszakértők derékhada nem rendelkezik a ma előírt képzettséggel.

Gondot okoz, hogy a periratok közé, bár ritkán, hamis írásszakértői vélemények is bekerülnek. A bennfentesek több olyan szakemberről tudnak, aki ellen már büntetőfeljelentést is tettek. Más kérdés, hogy a bizonyítás szinte lehetetlen. Ezért van az, hogy ennél a szakmánál nagy a kísértés, hiszen maga a műfaj viszonylag szubjektív, a jogszabályok pedig nem kötik érdemben a szakemberek kezét. Az írásszakértő által „mért adatnak” tekintett értékek erősen relatívak. Mert például mindenki látja, ha két b betű eltér egymástól, de mi alapján mondja ki valaki azt, hogy az egyik „nagy kiírtságú”, a másik nem? Persze ha a szakértők becsületesek, akkor az intuitív alapon történő véleményadás is jól működhet.

Igazságügyi írásszakértőt leggyakrabban öröklési és szerződéskötési ügyekbe vonnak be, véleményüknek ilyen esetekben óriási súlyuk van. A szakma nagy részének tisztességét kétségbe nem vonva akadt már olyan örökös, akivel egy írásszakértő közölte, hogy a megtámadott végrendelet aláírásáról alkotott véleménye készülhet úgy, hogy azonnal perdöntő legyen, de úgy is, hogy hiányosnak bizonyuljon, és a bíró visszadobja, a kiegészítését kérje. Azaz jelezte: rajta múlik, hogy az ügy lezárul-e fél éven belül, vagy évekig elhúzódik.

Az viszont gyakran előfordul, hogy több szakember egymásnak homlokegyenest ellentmondó véleményt alkot. Ilyenkor meglehetősen nehéz kideríteni, mi húzódik meg az eltérő vélemények hátterében.

– Nézzen meg egy írásszakértői véleményt! Olyan indoklásokat talál benne, hogy a két aláírás nem azonos, mert „eltérő a kiírtsági foka” – nyújt át néhány ilyen dokumentumot egy öröklési perben eljáró ügyvéd. Majd arra buzdít, kérdezzünk meg egy szakembert, miben méri a kiírtságot. Mi ennek a mértékegysége? Ez a szó tulajdonképpen begyakorlottságot jelent, ami viszont nem konkrét dolog. Másik, kézzelfoghatóbb példa az eltérő kézsúlyozás. Mint mondja, ez a kifejezés azt jelzi, hogy az aláíró mennyire nyomja meg a tollat. Ennek mértékét a legtöbb írásszakértő szemrevételezéssel állapítja meg. Az országban csak egyetlen olyan hely van, ahol komputeres grafometriával dolgoznak, azzal mérik meg milligrammra az írásnyomatékot. A szakvélemények többségében viszont nem szerepelnek hasonló adatok, inkább olyan megállapítások olvashatók bennük, amelyek szerint a szakértő „úgy látja, úgy érzékeli”. Innen pedig már csak egy lépés van odáig, hogy ha a tárgyalóteremben nem kedvez valakinek az írásszakértői vélemény, akkor kérjen másikat. Előfordultak már olyan ügyek, amelyekben négynél is több írásszakértőt kellett bevonni, de állásfoglalásuk sehogy sem akart egyezni. Ilyenkor a bíró több-kevesebb sikerrel megpróbálja ütköztetni a véleményeket, feloldani az ellentéteket. Több oka lehet annak, hogy a vélemények ennyire ellentmondásosak. Az egyik az, hogy a szakemberek nem azonos kvalitásúak, képzettségűek. Emiatt sokan eleve támadják az igazságügyi írásszakértők végzettségét is megszabó úgynevezett kompetenciarendeletet. A másik ok, hogy a hozzáértők általában nem ugyanazokból az írásmintákból dolgoznak. Márpedig az összehasonlító minták jelentősége igen nagy.

– A rendőrségi kihallgatásai jegyzőkönyvek aláírásai a legmegbízhatóbbak, azok ugyanis garantáltan a vizsgált személytől származnak – mondja Holéczy Zsuzsa igazságügyi írásszakértő. Ő például nem is fogad el összehasonlító mintának olyan aláírásokat, amelyeket nem előtte vagy valamilyen hivatalos szerv – például rendőrség, bíróság vagy közjegyző – előtt rögzítettek. Illetve, ha két ilyen mintát kell összevetnie, akkor maximum azt mondja ki, hogy azok ugyanattól az embertől származnak-e, vagy sem. De személyhez nem köt olyan aláírást, amelyet csak átadnak egy papíron, mondván, egy konkrét személytől származik. Álláspontját azzal indokolja, hogy ellenkező esetben valódinak minősíthetné azt a végrendeleti aláírást is, amelyhez ugyanaz a személy hamisított összehasonlító mintákat.

A hamisításra utaló „körülményeket” az írásszakértők gyakran kapásból kiszúrják. Tipikusan ilyen árulkodó jel az, amikor az elhunyt lakásában nem találnak kézzel írt papírokat, csupán azok a dokumentumok állnak rendelkezésre, amelyeket az öröklésben érdekelt fél ad át a szakértőnek. De ugyanez a fegyver fordítva is használható: gyakori, hogy az idős embereket ápoló örökösnek kedvező végrendeletet a családtagot elhanyagoló rokonság támadja meg, mondván, az hamis. Ilyenkor a valódi végrendelet megvédését jellemzően az nehezíti, ha a rokonság eltünteti az elhunyt által írt dokumentumokat.

Van példa arra is, hogy egy ügy hátterére csak a szakértő önszorgalma miatt derül fény. Holéczy Zsuzsa elmesél egy ilyen estet. Zsarolási ügyről volt szó, csak annyit tudtak, hogy egy hölgytől pénzt csaltak ki fenyegető levelekkel. A férje nyomására tett feljelentést, ekkor kezdték el vizsgálni az ügyet. Több zsaroló levelet is tanulmányozhatott, az ügynek pedig volt gyanúsítottja is. Viszont a tőle származó írásminták alapján csak azt tudták megállapítani, hogy a fenyegető leveleket nem ő írta. Ezzel a munka le is zárult volna, de mivel az ügy igen érdekes volt, kíváncsiságból elolvasta a feljelentő levelet, amelyet kézzel írtak. Ekkor kerekedett el a szeme, ugyanis annak külleme nagyon hasonlított az egyik zsaroló levéléhez. Ezt jelezte is a bíróságnak, lévén hogy a szakértő a munkája elvégzése mellett tehet észrevételeket is. Így derült ki, hogy tulajdonképpen nem is zsarolásról volt szó, hanem a hölgy a fenyegető levelekkel akarta kivédeni azt, hogy férje kérdőre vonja a családi kassza ügyében.

Az ilyen észrevételek azonban ritkák, ugyanis a szakértők a vélemények elkészítése előtt nem tekinthetnek bele ilyen dokumentumokba.

Az írásszakértésnek talán legizgalmasabb területe a klinikai írásszakértés. Agárdi Tamás, a Grafológiai Intézet Kft. vezetője egyik kedvenc példáján érzékelteti e tudományág lényegét. Abszurdnak ható, Woody Allen Fogd a pénzt, és fuss! című filmje híres jelenetét idéző történetének középpontjában egy hölgy állt, aki elhatározta, bankot rabol. Párnákkal kitömte a ruháit, egy lapra pedig leírta, hogy robbanószerek vannak rákötve, majd részletezte, mi fog történni, ha nem adják át neki a pénzt. Be is ment a bankba, az egyik ablakon benyújtotta a papírt, de azonnal elküldték, mondván, nem hozzájuk tartozik az ügy. A tantusz csak a harmadik ügyintézőnél esett le, ott döbbentek rá: a hölgy bankot akar rabolni! Hogy mi ebből a tanulság? Ennél a pontnál még csak az, hogy ha az ember bankrablónak áll, legyen rövid és tömör, mert a bonyolult üzenet nem feltétlenül ér célba – tréfálkozik az eredetileg klinikai szakpszichológus végzettségű írásszakértő. A hölgyet lefülelték a bankrablási kísérletnél, ő pedig azzal védekezett, hogy reggel sok gyógyszert vett be. Amikor hatni kezdtek, megírta a levelet, és akcióba lépett. Itt lesz jelentősége a lapra írt figyelmeztető szövegnek.

– Annak eldöntése, hogy megállhatja-e a helyét a hölgy védekezése, igazi klinikai írásszakértői feladat. Itt maga a vádlott állítja, hogy gyógyszert vett be, megmondja a készítmény nevét, darabszámát. A hatóanyag alapján könnyen kideríthető, hogy milyen a pirulák tudatmódosító hatása, s ez hogyan tükröződik az írásban. Vannak például olyan gyógyszerek, amelyek lazábbá, kontrollvesztettebbé teszik a mozdulatokat, míg mások beszűkítik, merevebbé teszik őket – magyarázza Agárdi Tamás. Mint mondja, ezek a hatások remekül föltérképezhetők, így könnyű kizárni, hogy a hölgy a gyógyszer tudatmódosító hatása miatt kísérelte meg a bankrablást.

Ugyancsak klasszikus klinikai írásszakértői feladat, ha lakásmaffiaügyeknél azt kell megállapítani, hogy a becsapott, illetve magát annak valló fél fenyegetés hatására szignálta-e a gyanús adásvételi szerződést. Ezt a vizsgálatot speciális próbával végzik a szakemberek: először relaxált helyzetben vesznek írásmintákat a sértettől, majd ugyanezt megismétlik mesterséges stresszhelyzetben. Ehhez különböző pszichológiai eljárásokat használnak, ezért végezhet ilyen tesztet kizárólag klinikai szakpszichológus.

– Ezekkel a módszerekkel magát is meg tudom félemlíteni, a pupillája össze fog húzódni, hiába tudja, hogy nem veszek elő baseballütőt. Ugyanez a riadalom megjelenik a kézírásban is – érzékelteti a módszer lényegét Agárdi Tamás. Mint mondja, a két különböző állapotban keletkezett aláírásokat komputergrafológiás módszerrel vizsgálják, az ezzel észlelhető több tízezer paraméterből pedig kiszűrik azokat, amelyek szignifikánsan megváltoztak. Ezt követően azt elemzik, hogy mely típusba sorolható a szerződésen látható aláírás. Ezzel a módszerrel szűrhető ki legjobban az aláírás-hamisítás is. Kézírásnál csupán harminc, negyven, ötven, esetleg kétszáz paramétert vizsgál egyszerre a szakértő, a komputeres grafometria viszont ezres, tízezres nagyságrendű írásparamétert képes megkülönböztetni. Ahhoz pedig, hogy egy hamisítás sikeres legyen, a csalónak ezekre a jegyekre mind figyelnie kellene, ami gyakorlatilag lehetetlen.

A pontot az teszi fel az i-re, hogy míg ilyen módszerek már hazánkban is léteznek, a bíróságokon még mindig perdöntők lehetnek olyan írásszakértői vélemények, amelyek évtizedes módszerekkel készülnek, és korántsem ilyen megbízhatók.