Tudomásul kell venni azt is, hogy Budapesten a múzeumok ügyét nem lehet projektekkel megoldani. Felelős tervezőnek éreznie kell, hogy az általa megálmodott háznak hol lesz a helye a város szövetében ötven esztendő múlva. A negyednek rossz helyet találtak – ez volt a tragikai vétség az öt felvonásos dráma első részében. A harmadik felvonásnál tartunk, éppen most igazítják a gombhoz a kabátot: a liget közlekedését például. A tájépítészeti pályázatot pedig abszurd módon az épületkoncepciók megszületése után írták csak ki. Visszatérve a konkrét kérdésre: megzavart, hogy csupán az építészkamara tiltakozásának hatására hívtak meg a kilenc, valóban világszínvonalú tervező mellé két magyart is, köztük a mi irodánkat. Dupla Müpa-méretű, húszezer négyzetméternyi telekre szánták az új Nemzeti Galéria hetvenezer négyzetméteres programját, a Városliget zöld területére. Gigastruktúrát teremtenének egy pihenőpark közepébe.

A Honvédelmi Minisztérium közzétette a Ruszin-Szendi Romuluszról szóló jelentés összefoglalóját