De ezeket a változtatásokat némi bosszankodás után még meg lehet tanulni, aztán – gondolom, pár éves egyeztetés, különböző bizottságok összeülése és feloszlása után – olyan 2018-tól már a Google helyesírás-ellenőrzője is aláhúzza a tizenegyedik kiadás szerint írottakat.
Ami viszont érthetetlennek tűnik: a különböző termékek nevének helyesírását innentől kezdve nem a szabályzat – vagy ha úgy tetszik, a tudomány – határozza meg, hanem a gyártó. Az irodaházakból kiszabadult, indokolatlan rövidítésekben és anglicizmusokban tobzódó vállalati szleng már eddig is maradandó károsodást okozott a magyar nyelvnek, ez a húzás azonban csak arra bátorítja a marketingosztályokat, hogy további merényleteket kövessenek el a nyelvi anarchizmus nevében.
Jól jönne viszont némi szigor az intézménynevek írásánál. A Bizottság úgy fogalmaz: „ajánlatos” ezeket kis kezdőbetűvel írni. Korábban is ez volt a gyakorlat, de ha valahol, itt kellett volna keménynek lenni és mindezt nyomatékosítani is. Gondoljunk bele, micsoda változásokat előlegezhetne meg már csak az a kis apróság, ha a különböző, fennhéjázásra, fölösleges bonyolításokra és fontoskodásra amúgy is hajlamos Hivatalok, Bíróságok, Minisztériumok, Testületek és persze Bizottságok a jövőben csak hivatalok, bíróságok, minisztériumok, testületek és bizottságok lennének. Ki tudja, még az is lehet, hogy elkezdenének ésszerűen működni a jövőben. Vagy észszerűen.
