Kábel a rengetegben

Határsértés főműsoridőben, őrtoronyfoglalás kameralencsében. A migránsáradatról tudósító újságírók egyre több olyan helyzettel találkoznak, amellyel korábban soha.

Ugyanilyen banálisnak tűnhet az Al-Dzsazíra angol nyelvű internetes kiadását szerkesztő Barry Malone azon magyarázkodó cikke, amelyben azt fejti ki érzelmi húrokat pengetve és statisztikákat sorolva, miért nem használják többé a migráns szót tudósításaikban, és miért nevezik ezután egyszerűen csak menekülteknek az illegális határátlépőket. A cikkre sokan hivatkoztak a magyar médiában, kvázi követendő példa lett, az írás egy aprócska félmondatáról azonban nem esik szó sehol. Arról a beismerő megjegyzésről, hogy mindez igazából az angol nyelvű Al-Dzsazíra hírigazgatója, Salah Negm döntése. Mondhatnánk, hogy orwelli húzás, de az igazsághoz tartozik, hogy az interneten megjelenő cikkben linkelt korábbi anyagokban azért még szerepel a nemkívánatossá tett migráns (migrant) szó.

Az eljárás ismerős lehet nekünk is. Kiderült ugyanis, hogy a magyar köztelevízióban egy belső utasítás nyomán tilos a határátlépő gyerekeket híranyagban mutatni. Az MTVA sajtóosztálya az ezt firtató kérdésekre azt felelte, hogy adatvédelmi okokból és a kiskorúak védelmében tettek így, de ez a magyarázat egész egyszerűen nem életszerű. Ráadásul az utasítás megnehezíti a terepen dolgozó közmédiások dolgát, ugyanis rengeteg gyerek érkezik hazánkba a röszkei sínek között vagy a drótakadály alatt, felett.

Legalább ilyen bizarr a közösségi média szerepe ebben a rendkívüli helyzetben. A migránshullám kirobbanását részben előidéző arab tavasz idején a diktatúrák megdöntésében a Facebook és a Twitter is jelentős szerepet játszott. Eltelt pár év, az arab tavasz virágok helyett polgárháborúkat, terrort, nyomort és káoszt hozott a térségbe, Európába pedig rekordidő alatt rengeteg szerencsétlen sorsú menekültet és megélhetési bevándorlót. Ehhez aztán az öreg kontinens online felhasználóinak is kialakult a maguk nem feltétlenül cizellált véleménye, és erre már nem a szerkesztőségekből, hanem a politika magas regisztereiből jött a válaszcsapás. Heiko Mass német igazságügyi miniszter ugyanis azzal állt elő a minap, hogy a Facebook lépjen fel hatékonyan a menedékkérők ellen irányuló rasszista és idegenellenes tartalmú bejegyezésekkel szemben. Mass nem viccelt, szeptember 14-ére találkozót is kért a cég vezetőitől.

Bízunk azért benne, hogy ő vagy belügyminiszter kollégája kért találkozót a német titkosszolgálat vezetőitől is, mivel ők is találnának olvasnivalót a Facebookon. Az arab nyelvű, zárt csoportokban török, görög, szerb és magyar embercsempészek elérhetőségeit is meg lehet ugyanis találni. Sőt, ha a kedves megrendelő elégedett volt alvilági révészének szolgáltatásaival, jelezheti az utána következőknek, hogy nem hiába adta ki kezéből azt a pár száz vagy ezer eurót.

A The New York Times is közölt belgrádi riportot, amelyben megnevezi ezeket a csoportokat (23 953 tagot számlál például az „Embercsempésszel Európába” nevezetű), de a cikkben kifejtik azt is, hogy miért van szinte minden migránsnál okostelefon. Az okok prózaiak: egyszerűvé teszi a tájékozódást a Google térképes alkalmazása, a kapcsolattartásra pedig ott a Viber (ingyenes üzenetküldő program). Tényleg minden migránsnál van internetes mobiltelefon, ami megint csak furcsa jeleneteket produkál. A röszkei sínek között, mellesleg főműsoridőben lépte át illegálisan a szerb–magyar határt több csoportban az a menekülthullám, amelyet Macedóniában próbált feltartóztatni kordonokkal a hadsereg. Vezeték nélküli internetes hálózatukra bárki rá is csatlakozhatott – a német és svájci tudósítók nagy örömére.

Az eddigi hagyományos tudósítói, újságírói szerepkörben lényeges változások állhatnak be. A határ menti hangárban lezajlott, könnygázzal elcsendesített zavargás egyik kiváltó oka az lehetett, hogy a migránsokat felháborította s egyben fel is bátorította a kamerák és fényképezőgépek jelenléte. Egy Macedóniából és Görögországból is tudósító kolléga azt mondta erről: ha a menekültek látják, hogy itt ez a sok tudósító, ki fognak szökni, mert tudják, hogy a rendőrök nem merik bántani őket. Logikus, melyik rendőr akar ezzel adásba kerülni? A Balkánon több látványos szökés indult így.

Magyarországon talán ezért is nyilvánították műveleti területté egy kis időre a 128-as határkő környékét és a gyűjtőpontnak azt a felét, ahol a migránsok várakoztak. Jellemző életképek, amelyek talán megindokolják a döntést: annál a pontnál, ahol a drótbokrot megszakítva átjön Magyarországra a vonat, néha már több közvetítőkocsi állt, mint rendőrautó. A másik helyszínről pedig úgy jelentkezett be egy román kábeltévé stábja, hogy a kukoricáson húzták keresztül a lila kábelüket, s riporterük az ujjait összecsippentve vette fel az egyik menekült által hátrahagyott szendvicset. Aznap a szélrózsa minden irányából stábok érkeztek, de őket már nem engedte oda a rendőrség.