Sajátos képet nyújt napjainkban Szabadka: a város utcáit gyakorlatilag kitapétázták a hatalmon lévő Szerb Haladó Párt nemzeti színű plakátjaival. Minden létező felmérés azt mutatja, hogy a szavazatok felét ők zsebelik be a vasárnapi választáson, az utánuk következő pártok pedig örülhetnek, ha tíz százalék felett teljesítenek. A vajdasági magyarság történetében azonban a mostani választások egészen egyediek, még sohasem estek egymásnak ekkora erővel a magyar politikai erők.
A katolikus Szent Teréz-székesegyház környékét is a haladók poszterei borítják. Egy huszonéves magyar fiatalemberrel találkozunk itt. Dávid lemondóan várja a választásokat. Véleménye szerint korábban a magyarok mindig tudták, hová kell szavazniuk, Szabadkán ez évtizedek óta a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) jelentette. Most azonban mindenki összezavarodott. A magyar politikusok egymásnak estek, a választók pedig azt sem értik igazán, mi a vita tárgya, mit is csinálnának másképp a vezetőik. Dávid azt mondja, ő ugyan elmegy szavazni, azonban rengeteg a magyar politikusok gyűlölködése miatt kiábrándult választó.
A Magyar Mozgalom nevű civil szervezetet múlt év augusztusában azok hozták létre, akik nem voltak elégedettek a VMSZ politikájával. A mozgalmiak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Horvátok Demokratikus Közössége (HDK) választási listáján kaptak helyet, így az ellentétek egyre inkább kiéleződtek. A múlt héten a szerbiai országos választási bizottság ugyanis elutasította a választási szövetség köztársasági listáját. Kiderült, 1611 aláírást olyan pecséttel hitelesítettek, amelyet már nem is használ az illetékes bíróság, az aláírások hitelesítésének pedig semmi nyoma nem volt azon a bíróságon, ahonnan a pecsét származott.
Ezek után Pásztor István azzal vádolta riválisait, hogy szégyent hoztak a magyar közösségre, mert választási bűncselekménybe keveredtek. Válaszul a Magyar Mozgalom politikusai azt pedzegették, hogy a VMSZ-nek állt érdekében, hogy a választásokon ne jelenhessen meg egy másik magyar lista. Tovább borzolta a kedélyeket, hogy a múlt héten megrongálták a Magyar Mozgalom székházát Szabadkán, egy aktivistáját pedig azonos nemzetiségűek támadtak meg a nyílt utcán.
Mi vezetett odáig, hogy ennyire megosztott lett a vajdasági magyarság? – a kérdést Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének tettük fel Újvidéken, a vajdasági parlament épületében. A tartományi házelnök nem látja a repedést a közösségen belül. Véleménye szerint azok próbálják szakadásnak bemutatni a mostani eseményeket, akik önmagukat akarják pozicionálni.
Mint mondja, ezek az emberek az elmúlt húsz évben a VMSZ meghatározó politikusai voltak, azonban „kiesett a csöcs a szájukból”, mert szembesültek azzal, hogy a közösségben mások is döntéshozatali pozícióba tudnak jutni demokratikus úton. Így ugyanazt a forgatókönyvet kezdték játszani, mint Magyarországon a baloldal: amikor nem ők váltak döntéshozóvá, vagy már nem rendelkeztek közpénzek felett, azonnal elkezdtek siránkozni a sajtószabadság és egyéb dolgok miatt. A pártelnök szerint ezt a puccskísérletet egy szabadkai baráti kör mozgatta, amelynek a tagjai nevüket éppen annak köszönhetik, hogy korábban a VMSZ-ben politizáltak. Kérdésünkre Pásztor meg is nevezte őket: Varga Lászlóra, a párt valamikori parlamenti képviselőjére, Korhecz Tamásra, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) volt elnökére és Józsa Lászlóra, a VMSZ tanácsának egykori tagjára gondolt, valamint azokra, akik létrehozták a Magyar Mozgalmat, majd elindultak a választásokon, és most egy olyan „ipari méretű okirat-hamisításba keveredtek”, amire a Kárpát-medencében még nem volt példa
A VMSZ vezetője úgy látja, hogy valójában még ennél is többről van szó, „a nemzetben való gondolkodás aláásásáról szól a történet”. Ha ugyanis elérnék, hogy ez a kisebbségi közösség akár egy ciklusra is kiessen a parlamentből, olyan károkat szenvedne el a vajdasági magyarság, hogy azt négy év elmúltával már nem lehetne helyrehozni.
Az újvidéki történelmi belváros már egészen más képet nyújt, mint a szabadkai. Alig látni plakátokat, azonban itt sem kevésbé feszült a helyzet. Meglehetősen kiegyenlítettek az erőviszonyok, a nagy csata a Demokrata Párt és a haladók közt zajlik majd: a városban az előbbiek, a környező településen az utóbbiak az erősebbek. De ez korántsem jelenti azt, hogy Újvidéken ne hallottak volna a két magyar politikai erő ellenségeskedéséről.
A szerb haladók tartományi parlamenti frakcióvezetőjével, Predrag Matejinnel a Mária neve katolikus templom melletti portánál találkozunk. A szerb politikus előtt is jól ismert, hogyan szakadt ki a VMSZ-ből a Magyar Mozgalom, ahogy az is, mennyire rossz a két szervezet viszonya. Számára a mostani civakodás már csak azért is döbbenetes, mert minden nemzeti kisebbségnek elemi érdeke, hogy legalább a választások alkalmával együttműködjenek a saját pártjaik.
Hasonlóan gondolkodik erről Kókai Roland, a Demokrata Párt magyar csoportjának egyik vezetője is, aki a tartományi kormány épületében fogad minket. Ő úgy látja, a két magyar politikai erő versenye akár hasznos is lehetne, hiszen „csukák is kellenek a tóba, hogy ne lustuljanak el a halak”.
– Napjainkra már olyan messzire mentek a felek, hogy azt már aligha lehet versenynek nevezni – véli Kókai. – Tovább rontja a helyzetet, hogy a Vajdaságban már olyan kevés magyar él, hogy a megosztással az egész közösség csak veszíthet.
Szabadkára visszatérve egyre kevesebb illúziónk marad azzal kapcsolatban, hogy a két magyar blokk rivalizálása jótékony hatással lesz a magyarok választási részvételére. Növeli a kétségeinket, amikor a Georgi Dimitrov utcában meglátjuk a Magyar Mozgalom székházán a levert tábla nyomait, amit még most sem pótoltak.
Varga László, a Magyar Mozgalom alapító tagja fogad, aki a köztársasági választási lista elkaszálásáig annak első helyén szerepelt. Neki is feltesszük a kérdést, mi vezetett idáig. Úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetet Pásztor István korlátlan uralkodási vágya idézte elő, aki hatalmának megőrzése érdekében minden eszközt bevetett a mozgalom ellen. Még azt is megpróbálta kieszközölni, hogy az egyáltalán ne indulhasson a választásokon. Varga László egyben cáfolta, hogy pozícióvesztés miatt távoztak volna a VMSZ-ből, ahogy azt Pásztor mondta nekünk. Épp ellenkezőleg: Korhecz Tamást Pásztor István próbálta rábeszélni, hogy maradjon az MNT elnöke, ő mégsem vállalta a posztot, mert nem értett egyet a VMSZ elnökének hatalomgyakorlási módszereivel. Józsa László továbbra is a VMSZ elnökségi tagja maradt volna, ha nem lép be a Magyar Mozgalomba.
Őt pedig, Varga Lászlót éppen alelnökké választották, mielőtt kritizálni kezdte volna a pártvezetést. A politikus úgy látja, hogy napjainkra megjelent egy harmadik erő is, amely megszerezheti a magyar szavazatoknak akár az egyötödét is: ez pedig a Szerb Haladó Párt. Így könnyen előfordulhat, hogy az a közösség, amelyből naponta harmincan vándorolnak ki külföldre, tovább fog bomlani a választások után.
