Sir David Attenborough mint tetoválás

Kilencvenéves Sir David Attenborough, de esze ágában sincs leállni. Nélküle is megmarad a természetfilm?

Molnár Csaba
2016. 05. 08. 12:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tévés gyerekként kezdett rajongani az állatokért, növényekért, gyakorlatias természetbúvárként pedig abból keresett magának zsebpénzt, hogy a Leicesteri Egyetem (ahol apja rektor volt) biológia tanszéke három pennyt fizetett minden elkapott gőte után. Szállította a gőtéket, amelyek – és ezt csak ő tudta – az egyetem kerítésétől öt méterre lévő tóból származtak. Bátyja, a filmrendező Richard visszaemlékezése szerint Davidet már tinédzserként, a harmincas években megérintette a környezetvédelem és a kihalás elleni küzdelem eszméje, holott akkor ez még egyáltalán nem volt a korszellem része. Azon nem csodálkozott senki, hogy geológiából és zoológiából diplomázott Cambridge-ben, de ami utána jött, az mindenki számára új volt.

A haditengerészettől leszerelve eredménytelenül jelentkezett a BBC rádióhoz. Viszont ehelyett felvették a tévéhez, holott, ahogy a legtöbb britnek abban az időben, Attenborough-nak nemhogy tévéje nem volt akkor, de egész korábbi életében egyetlen televízióadást látott. A dokumentumfilmes osztályon kezdett dolgozni, és itt került először kapcsolatba a természetfilmekkel – amelyek akkoriban nagyon nem úgy néztek ki, mint később. Általában beült egy biológus a stúdióba, néha bevittek az állatkertből néhány állatot, és beszéltek róluk. Nem sokáig maradt ez így, mert 1954-ben Attenborough leforgatta a már terepen játszódó Zoo Quest című sorozatot egy állatkerti gyűjtőexpedícióról, és attól fogva semmi mást sem akart igazán csinálni.

Csillaga a BBC-nél az új médium (és az új műsorformátum) biztosította hatalmas népszerűség miatt szélvészgyorsan emelkedett, és a hatvanas években kinevezték a 2-es csatorna irányítójává. Igazgatóként megalkotta az „angol tévés dokumentumfilm” fogalmát, amely a természet mellett a történelem és a kultúra területén is a minőség etalonjává vált (de a tévés rögbi- és sznúkerközvetítéseket is ő indította el). 1972-ben aztán lemondott, de eszébe sem volt nyugdíjba vonulni – ahogy az azóta eltelt 44 évben sem fordult ez meg a fejében.

Éppen ellenkezőleg, az adminisztráció lerázása után teljes erővel vetette bele magát a filmezésbe. A következő évtizedekben alkotta meg fő művét, Az élet sorozatot. Az Élet a Földön volt az első, amelyet a generációm számára meghatározó gyermekkori élményt jelentő Élő bolygó és tucatnyi más széria követett.

A tévés orgánuma, ösztönös vagy tökélyre csiszolt gesztusai Nagy-Britanniában is pontosan ugyanazt a hatást keltik, mint állandó magyar hangja nálunk. És, ahogy arra csak a legnagyobbak képesek, gondolkodás nélkül vállalkozik önmaga kifigurázására is. „Egy csapat csúszkáló curlingezőt látunk. Ott figyel a vezérnőstény, aki a seprű végét csapkodva jelzi domináns mivoltát. És elindul. Gyengéden, de határozottan megtolja a méretes diót, végig a befagyott folyón. A nőstény feladata itt véget ér. Most már a falka dolga, hogy követve a diót végig a folyón megtisztítsa előtte az utat.” E másfél perces, állatok viselkedésleírását idéző kommentárjával elérte a 2014-es szocsi olimpia előtt, hogy az egyébként viszonylag keveseket érdeklő angol női curlingcsapat pillanatok alatt a videómegosztók sztárjává váljon. De ugyanezt megtette Adele Hello című számának videoklipjével is: „2015-öt írunk. A világ látszólag zöldes színezetet öltött, az előtérben azonban néhány döglött rovart is láthatunk. De most ne törődjünk ezzel. Nézzék, ahogy a világ leghíresebb popsztárja végigrobog a poros úton egy öreg Miniben. [ ] Neki, mint minden popsztárnak, vadásznia kell a túlélésért.”

Amikor egy ekkora óriás egyedül dominálja a kultúra egy teljes területét a kezdetektől napjainkig, könnyen úgy érezhetjük, hogy nélküle nincs tovább. Ahogy az Attenborough-val szinte napra pontosan azonos korú és hasonlóan remek egészségi állapotnak örvendő II. Erzsébet utáni időszak fenyegető közeledése, úgy a természetfilmes hosszú pályafutásának elodázhatatlan vége is szorongással tölti el britek és nem britek millióit. Nem látni a következő Attenborough-t. Lehet, hogy nem is lesz, mert Sir David egy volt és megismételhetetlen. Vagy éppen az ő árnyéka miatt nem tudtak eddig az utódok reflektorfényhez jutni.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.