Kanyarban lőni

Így néz ki a hadiiparra épülő innováció napjainkban.

Nyolcvanötezer katona, rendőr, biztonsági ember: a riói olimpiát épp kétszer annyian felügyelték, mint a négy évvel ezelőtti londonit. A 2,2 milliárd dollárt felemésztő biztonsági rendszer eredményesen működött, kisebb rablásoktól, incidensektől eltekintve a több mint száz államfő, tízezer sportoló és sok százezer néző haja szála sem görbült.

A biztonságiak munkáját az International Security & Defense Systems (nemzetközi biztonsági és védelmi rendszerek) cég és annak vezérigazgatója, Tomer Fulman hangolta össze. Az izraeli hadsereg korábbi ezredese által vezetett vállalkozás 1982 óta működik, elsősorban nagykövetségek, fesztiválok védelmét látja el, és számos ország különleges egységeinek kiképzését végzi.

Az, hogy a szervezők választása épp rájuk esett, nem meglepő: Izrael gyakorlatilag 1948-as létrejötte óta folyamatos harcban áll, ami újabb és újabb fejlesztésekre ösztökéli hadiiparát. És nem csak azt. Az országban virágzanak az olyan vállalkozások, amelyek alapítói főként az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vagy a hozzá tartozó kiberhadviselésért felelős egység egykori tagjai közül kerülnek ki. Ezek a polgári színtéren is jelen vannak találmányaikkal, valamint az orvostudományt vagy a mindennapi életet segítő eszközök fejlesztésével (erről lásd keretes írásunkat!).

Összeszedtük a főbb hadászati fejlesztéseket, melyek közül nem egyet már más országok is alkalmaznak.

Izraeli kötszer – Israeli bandage
Évekig a harctéri halálozások egyik fő oka az volt, hogy nem tudták gyorsan és hatékonyan elállítani a sebesültek vérzését. Erre talált megoldást a kilencvenes évek elején Bernard Bar-Natan izraeli katonaorvos. Az izraeli kötszerrel steril, nem tapadó betét kerül a sebbe (így eltávolításkor nem tépi fel azt), és a nyomás közvetlenül a sebre összpontosul egy vezető segítségével – érszorító nélkül. Korábban a katonák – jobb híján – mindezt egy kővel próbálták kivitelezni, kevés sikerrel. A kötés egy kézzel is felhelyezhető. A kötszer ma az amerikai, ausztrál és új-zélandi mellett más csapatok elsősegélycsomagjának is elengedhetetlen tartozéka. Az izraeli kötés állítólag nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 2011-es tucsoni lövöldözéskor a demokrata képviselőnő, Gabrielle Giffords életben maradt.

„Emberi hátizsák” – injured personnel carrier (IPC)
Egy másik, harc közben született ötlet az IPC, amely lehetővé teszi, hogy ne kelljen két-három katona a sérült harcmezőről való elszállításához. Az izraeli Agilite cég találmánya egy hevederhez hasonlít, amely kevés helyet foglal el a felszerelésen, de ha a szükség úgy hozza, rá lehet adni a sebesültre, akit a segítő a hátára tud venni. Előnye – azonkívül, hogy csak egy ember kell a művelethez –: a mentő mindkét keze szabadon marad, így tovább használhatja fegyverét. Az IPC a tűzoltóság és más mentőalakulatok körében is népszerű lett, sőt mozgássérültet is ennek segítségével vihetnek el hegyet mászni, túrázni vagy éppen úszni.

Kanyarlövés – cornershot
Amos Golan alezredes kétezres évek elején kifejlesztett találmányát amerikai befektetők is támogatták. Az eszközt főként terrorelhárítóknak és túszszabadításban részt vevő speciális alakulatoknak készítették. Lényege, hogy pontos lövést lehessen leadni egy olyan célpontra, amely az épület vagy fedezék túlsó sarkán van, anélkül, hogy a katona láthatóvá válna. Mindezt egy digitális képernyő is segíti, amely megmutatja a látótéren kívül eső célpontot. Hatótávolsága akár kétszáz méterig is pontos. A cornershot tulajdonképpen egy kiegészítő, amely számos fegyverre felszerelhető.

Vaskupola – iron dome
A vaskupolát 2011-ben vetették be először a Gázai övezetből indított rakéták ellen. A Rafael Advanced Defense Systems Ltd. és az izraeli repülőgépgyártó cég, az Israel Aircraft Industries közös rakétaelhárító fejlesztése forradalmasította a védelmi rendszert. A vaskupola röptében megsemmisíti az akár 70 kilométerről kilőtt rakétákat, ezzel megakadályozza becsapódásukat. A rendszer érzékeli a kilövést (bármilyen időjárási körülmények között), majd kiszámítja a röppályát, és ha azt érzékeli, hogy lakott területre csapódna a rakéta, már jelzi is az operátornak, aki eldönti, hogy elindítja-e az elfogórakétát. A több százmillió dollárba kerülő vaskupolához az izraeli kormány újfent az Egyesült Államoktól kapott anyagi támogatást.

Aktív védelmi rendszer – Trophy
Ami egykor csak sci-fikben volt elképzelhető, egy izraeli fejlesztésnek köszönhetően már 2006 óta a való életben is elérhető. A védelmi rendszerekkel foglalkozó Rafael cég találmánya, a Trophy láthatatlan védőburkot von a harckocsi köré. Nemcsak a gránátot és rakétát, de az RPG páncéltörő gránátot is megsemmisíti (körülbelül tíz-harminc méteres távolságon belül). Először 2011-ben alkalmazták a Gázai övezet határán állomásozó MK–4-es harckocsikon. Idén megindult a sorozatgyártása, és minden izraeli harckocsi felszereléséhez hozzátartozik majd.

Átlátni a falon – through-wall x-ray
A tel-avivi Camero cég 2008-as találmányát katonai és mentési célokra fejlesztették ki. A trough-wall x-ray használója átlát a falon. Egyedülálló radarrendszere (amely UWB – ultra-szélessávú, vezeték nélküli – technológiával operál) speciális algoritmusokat használ. A rendszer az érzékelő által nyújtott adatokat feldolgozza, és pontos képet fest a fal túloldaláról. A készülék szinte minden anyagon átlát, kivéve például az olyan fémeket, amelyekből a szállítókonténerek készülnek.

Digitális harctérfigyelő – Noked, digital battle procedure
Bevetés előtt a harctéri stratégiákat általában térkép segítségével vázolják. Az Izraeli Védelmi Erők programozói most egy olyan digitális harctéri parancsosztó rendszeren dolgoznak, amely teljesen megváltoztathatja az eddigi szokást. A Nokedra keresztelt újítással a parancsnokok folyamatosan nyomon követhetik a frontvonalakon zajló eseményeket. Láthatják, melyik egység éppen hol van, és taktikai változtatások egyeztetése végett kapcsolatba léphetnek a többi vezetővel. A Noked 3D-s képet ad a harctérről, így valós időben látható minden esemény. A rendszer rögzíti is a harcot, így utólag visszanézhető, hogy hol és mit lehetett volna jobban koordinálni.

Okos-vadászpilótasisak – smart fighter pilot helmet
A tavaly fejlesztett, csúcstechnológiájú sisak szintén izraeli találmány. Beépített kivetítője valós idejű hírszerzési adatokat közvetít a pilóta szeme elé, aki emellett a jobb szemével nyomon tudja követni a magasságot, a koordinátákat és a radarjeleket. Sőt: sorban megkapja azokról a célokról a legpontosabb aktuális információt, amelyekre a szeme éppen fókuszál. A sisakot is egyénre szabják, mint a kesztyűt. Súlya normál körülmények között hat kilogramm, de nagy gravitációs gyorsuláskor ennek kilencszeresét is nyomhatja.

Levegőből víz
Arje Kohavi, az izraeli hadsereg egykori tagja nem csak katonáknak hasznos készüléket fejlesztett. A kütyü képes a levegő páratartalmából vizet kinyerni. A katonák sokszor kerülnek olyan helyzetbe, amikor nehéz az utánpótlás eljuttatása, vagy a tartalék hamar kifogy. Ezzel a készülékkel viszont azonnal ivóvíz nyerhető ki a levegőből, akár napi húsz liter. A Water-Gen cég találmányát nemcsak harctérre fejlesztette, hanem olyan harmadik világbeli országoknak is felajánlotta, ahol sok a nélkülöző, és az ivóvízellátás is nehézkes.

Izrael hosszú ideje jóval nagyobb összeget fektet kutatás-fejlesztésbe, mint az Egyesült Államok. A katonai kutatás-fejlesztés jó kiindulási alap a későbbi civil találmányokhoz. A mindennapi életet megkönnyítő fejlesztések mellett az orvostudományban is jelentős kutatások folynak.

Hatalmas áttörést jelenthet például a rákgyógyításban az IceCure cég fagyasztásos módszere. A Japánban és az Egyesült Államokban tesztelés alatt álló beavatkozás jó- és rosszindulatú mell- és tüdődaganatot változtat jéggé, így szükségtelenné válna a feltáró műtét. Szintén a betegek kényelmét szolgálja a Given Imaging cég által kifejlesztett kapszulás kamera, amelyet gasztroenteorológiai tükrözésekre használnak. Ez kiváltja a cső okozta fájdalmakat és kellemetlenségeket. Forradalmi újítást jelentett a Hisense cég találmánya, a BabySense, amelyet a bölcsőhalál megelőzésére fejlesztettek. A matracba szerelt szerkezet figyeli a csecsemő mozgását és légzését, miközben alszik. Bármiféle rendellenesség esetén jelez a szülőknek. Továbbfejlesztett változata, az EarlySense kórházi betegek megfigyelésére alkalmas. A szerkezet szívritmus-, légzési és mozgási adatokat közvetít a nővéreknek.

Nagy sikert aratott például a BMW-, az Audi-, a Tesla Motors- és a Volvónál a MobileEye névre keresztelt sofőrsegítő technológia. Amnon Sasua egyetemi professzor találmánya több kamera és különböző algoritmusok segítségével figyeli az utakat, az azon közlekedő többi gépjárművet, a közlekedési szabályzatot és a gyalogosokat is, hogy a balesetek számát minimálisra csökkentse.

Az applikációk és fejlesztések sora szinte végtelen, de érdemes még megemlíteni azokat a már bevált technológiákat, amelyeket az olimpiára testre szabva használt a biztonságért felelős izraeli cég. Ilyen volt a Moovit, a tömegközlekedés Waze-ja (azaz navigációs alkalmazása). A Moovit vázolta használójának a leggyorsabb, legrövidebb és legbiztonságosabb utat az olimpiai helyszínek között (és egész Rióban). A valós idejű információ 35 nyelven volt elérhető. Az Eros–B izraeli műholdat is bevetették a biztonság érdekében: ez nagy felbontású képeket készít 450 kilométeres távolságban, akár ötven centiméteres közelségről. Így az emberek, autók és egyéb tárgyak pontos azonosítása is biztosított volt.