Indoklás nélkül visszavonta a kormány július 7-én a Balaton fejlesztésére elkülönített 300 milliárdos pályázati alapot – a hír akkor nagy publicitást kapott, magyarázat viszont később sem érkezett, legfeljebb annyi, hogy „átdolgozzák” a programot. A Magyar Nemzet Magazin most kormányzati forrásból úgy értesült, a váratlan és meglepő lépésre azért volt szükség, mert a Miniszterelnökségnek több érintett település polgármestere is jelezte: pályázatíró cégek keresték meg őket, és „remek kormányzati kapcsolataikra” hivatkozva „ajánlottak segítséget” a pályázatok megírásához, 20-30 százalék körüli visszaosztás fejében.
Kormányzati forrásunk szerint ekkor a kormányban természetesen már tudtak a 168 Óra által egy hónappal később kirobbantott „Voldemort-ügyről”, és azért állították le a pályázatot, mert attól tartottak, az érintett társaságok saját szakállukra próbálják meg hasonló módon lenyúlni a pénz egy jelentős részét. Az eset forrásunk szerint jelezheti, hogy a Fidesz felső vezetésében is élhet veszélyérzet a korrupciós botrányokkal kapcsolatban – legalábbis a kisebb és egyszerűbb eseteket illetően, mint Mengyi Rolandé is.
– Pár millió vagy pár tízmillió forint, a haverja garázsában biliárdozó, iszogató képviselő, aki ráadásul pofátlanul sokat kér a közbenjárásáért – ez mindenki számára könnyen érthető, megfogható és természetesen felháborító ügy – magyarázta forrásunk, miért veszik az ilyeneket talán még komolyabban a Fideszben, mint a nagyobb volumenű, de bonyolultabb eseteket.
– Mengyi példája legalább mutatja, hogy működik a rendszer, dolgoznak a hatóságok – adott a kormánypárt szempontjából pozitívabb olvasatot az ügynek egy kormányzati háttérember, ő sem tagadva persze, hogy az ilyen esetek rombolhatják a párt megítélését.
Mindkét forrásunk azt mondta, a következő hónapokban több hasonló ügy is napvilágra kerülhet, és többen is úgy járhatnak, mint Mengyi Roland, akinek valószínűleg még szeptemberben feloldja mentelmi jogát a parlament.
– Amíg ezek egyedi esetként jelennek meg a nyilvánosság előtt, addig nekünk még hasznosak is lehetnek – mondta egy háttérember, míg egyik, már idézett kormányzati forrásunk egyenesen úgy vélte, ha nem lesz legalább öt–tíz, vádemeléssel végződő Voldemort-ügy a következő hónapokban, akár borulhat is a hajó – vagyis jelentősen csökkenhet a párt támogatottsága.
Érdekes ugyanakkor háttérbeszélgetéseink alapján a Fidesz vezetésének hozzáállása az összetettebb, más nagyságrendű ügyekhez, például a letelepedési kötvényhez minden bizonnyal kapcsolódó visszaélésekhez. A héten a Magyar Nemzet írta meg, hogy korábban elítélt orosz bűnöző is vásárolt ilyet, és Orbán Ráhel máig meg nem magyarázott bahreini látogatása kapcsán is kiderült: Garamvölgyi Balázs konzul is letelepedési kötvényekkel üzletel. Ráadásul rendszeresen jelennek meg cikkek arról, hogy a kötvénybiznisz bonyolítói közül többen is Rogán Antalhoz köthetők. Úgy tudjuk, ezekre a kabinetminiszter kifejezetten ingerülten reagál, és arra is, hogy már a Fidesz környékén is van olyan pletyka, mely szerint azért lett volna szívesebben államtitkári rangban a kormányfő kabinetfőnöke, mert akkor megtarthatja a letelepedési kötvényekkel foglalkozó parlamenti gazdasági bizottság elnöki posztját.
Ettől függetlenül Rogán helye minden megkérdezett forrásunk szerint bombabiztos a kormányban és a miniszterelnök legszűkebb környezetében egyaránt. Előbbiben már csak azért is, mert egyetlen általunk megkérdezett kormányzati szereplő sem vár kormányátalakítást a választásokig. Miniszteri szinten biztosan nem.
– Ha a szűk egy éve kinevezett Rogán Antalt most levenné a pályáról a kormányfő, azzal csak azt üzenné, hibás döntést hozott – mondta egy fideszes képviselő. Abban pedig minden megkérdezett egyetértett, hogy a korrupció témájával egyébként sem tud az ellenzék hatékonyan foglalkozni, hiszen még mindenki emlékszik az MSZP–SZDSZ-kormány alatti botrányokra.
A korrupciós botrányokon túl pedig gyakorlatilag semmilyen kockázatot nem látnak forrásaink a Fideszre nézve a következő hónapokra – sőt 2018-ig sem. A menekültügy ugyanis biztosan fajsúlyos téma marad, és ezzel egyelőre hatékonyan kommunikál a kormánypárt.
– Éppen olyan lelkesek az aktivistáink, mint 2010-ben, amikor a szocikat el kellett küldeni a hatalomból. Nem nekünk kell nógatni őket, hanem maguktól jönnek, hogy „akkor én októberig öt délutánt is vállalok kitelepülésre”. Régen volt már ilyen jó a hangulat a pártban – egy, a szakzsargon szerint meghatározó fideszes politikus helyzetjelentése ez a Magyar Nemzet Magazinnak, három héttel az október 2-i kvótanépszavazás előtt.
Pedig olyan nagyon már a referendum miatt sem kellene csipkednie magát a Fidesznek, hiszen minden felmérés szerint magasan buzog a szavazási kedv a választópolgárokban. A legfrissebb, a múlt héten a Publicus Intézet által készített közvélemény-kutatás például azt mutatja, hogy a megkérdezettek 53 százaléka már most biztosra ígéri részvételét a referendumon, további 27 százalék fontolgatja, hogy elmegy, vagyis egyelőre a legkevésbé sem látszik működni az ellenzék bojkottfelhívása. Az pedig valószínűleg senkinek sem meglepetés, hogy a Publicus szerint a választáson részt vevők 67 százaléka a betelepítési kvóta ellen szavaz majd, és csak 15 százaléknyian mondanának igent.
Egy másik fideszes vezető szerint ugyanakkor Orbán Viktor ezzel az aránnyal nem lenne feltétlenül elégedett, bár az érvényesség természetesen már önmagában hatalmas politikai siker lenne számára.
– A ki nem mondott cél, hogy 70-80 százalék körül legyen a nem szavazatok aránya – mondta forrásunk, így a következő hetekben azért jön egy „kis” országjárás, ami százas nagyságrendű lakossági fórumot, rendezvényt, kampánygyűlést jelent, és persze további rengeteg hirdetést a közmédiában és az utak mentén.
A nyár ehhez képest meglehetős passzivitásban telt a Fidesz részéről, s ebben rosszmájú értelmezések szerint része volt annak is, hogy a kormányfő és környezete figyelmét alaposan lekötötte a foci-Eb, valamint az olimpia. Tény: a párt vezető politikusai közül mindenki megtehette, hogy elment hosszabb szabadságra, és hetekig nem szerepelt a nyilvánosság előtt. A politikai kommunikációt amúgy is hatásosan uralta egy darabig Lázár János június végi beszólása, mely szerint nem tudna jó szívvel Magyarország uniós tagsága mellett szavazni, a „napi kötelező migránsozást” azonban jobbára Bakondi György közmédiás nyilatkozatai jelentették. Pedig éppen tíz éve a Fidesz gyakorlatilag végigkampányolta a nyarat azzal, hogy a szocialisták hazudtak a választási kampányban, így lendületből ráfordulva az őszödi botrányra, máig táptalajt adva az összeesküvés-elméleteknek, hogy valójában végig a birtokukban volt Gyurcsány Ferenc beszédének hangfelvétele.
– Alapvetően félreérti a Fideszt és Orbánt, aki azt gondolja, hogy mindig, minden pillanatban a „harci kedv” fenntartásán dolgozik, mivel tudja, hogy ez folyamatosan úgysem fenntartható állapot – mondta egy kormányzati háttérember, aki még azt sem zárta ki, hogy október 2-a után is alacsonyabb fokozatra kapcsol majd a párt. Igaz, ebben már forrásaink előrejelzései is ellentmondóak. A cikkünk elején már idézett Fidesz-képviselő szerint ugyanis „egy sor állami cselekvés következhet majd” a referendum eredményéből, főleg ha az érvényes és eredményes is lesz. Hogy ezek pontosan mik lesznek majd, abban persze jelenleg a Fideszben sem biztosak, legalábbis forrásaink szerint még nincs kész forgatókönyv a hogyan továbbra.
Az biztos, hogy a Fidesz által őszre tervezett ügyek többsége is beilleszthető a menekültválság szélesebb kontextusába: a családpolitika, a demográfia, a születések számának növelése természetesen azért, hogy Magyarországnak ne legyen szüksége bevándorlókra. A (köz)biztonság, a rendvédelmi szervek létszámának növelése azért, mert meg kell védenünk magunkat a „migránsáradattól”, az oktatás pedig azért, hogy ne kelljen munkaerőhiány miatt Magyarországon idegen munkaerőt alkalmazni.
Folyamatosan napirenden lesz majd az Európai Unió válsága-jövője is, ami mindenképpen új elem a külpolitikával kampányszerűen jobbára keveset foglalkozó Fidesz részéről.
– Már a népszavazási kampányban is lehet hangsúlyeltolódást érzékelni Orbán Viktor megnyilatkozásaiban. Már nem is annyira az „ide ne jöjjön senki” jellegű üzeneteket mondja, hanem hogy az egész menekültválság azért is létezik, mert az Európai Unió elégtelen módon működik, és nem képes kezelni – mondta egy forrásunk.
Egy képviselő szerint ráadásul két külső tényező úgy szolgáltat majd folyamatosan hivatkozási alapot, hogy ezért a magyar kormánynak semmit sem kell tennie. Az egyik a Németországban is tapasztalható politikai hangulatváltozás, a bevándorlók integrációjával kapcsolatos problémákról szóló hírek.
– A németeknek a következő években folyamatosan azzal kell majd megküzdeniük, és már látszik, hogy nemcsak az elmúlt másfél évben érkezettekkel van gond, hanem a régóta ott élőkkel, sőt az ott születettekkel is. Semmit nem kell senkinek tennie, hogy egyre több választó vonja le magának a következtetést: jó, ha mi ebből nem kérünk – mondta egy fideszes EP-képviselő.
A másik hivatkozási alapot pedig az Európai Bizottság és maga Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nyújthatja majd, aki több forrásunk szerint is „politizál, pedig nem lenne neki szabad”, és „minden megnyilvánulásával bizonyítja, hogy teljesen alkalmatlan bizottsági elnöknek”, így önmagában is példaként szolgálhat majd arra, hogy az EU-t gyökeresen meg kell reformálni.
A fenti szempontok miatt információink szerint csendes elégtétellel vették tudomásul a kormányban a legutóbbi német tartományi választások Angela Merkel számára negatív kimenetelét is. Mint ismert, Mecklenburg–Elő-Pomerániában (egyébként a legkisebb német szövetségi államban) a populista, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) megverte Merkel pártját, a CDU-t, és az eredményt többen úgy értelmezik, mint egy tendencia részét, amelynek következtében az AfD jelentős számú szavazót lesz képes elcsábítani a CDU-tól. Arra ugyan senki nem számít, hogy Merkel helyzete annyira meggyengül a 2017-es szövetségi választásokig, hogy ne ő legyen ismét a CDU kancellárjelöltje (és minden bizonnyal újabb négy évre német kormányfő), de arra egyre többen, hogy kénytelen lesz korrigálni eddigi menekültpolitikáját.
– Ez természetesen minket igazol. Persze nyíltan senki nem fogja ezt a kormány részéről kimondani, hiszen nem akarjuk rontani az amúgy sem olyan jó személyes viszonyt Merkel és Orbán között, de mindenki tudni fogja, hogy erről van szó – mondta egy külügyminisztériumi forrásunk. A magyar–német kapcsolatok szintjét egyébként jól jelzi, hogy amikor Norbert Lammert, a német parlament elnöke áprilisban részt vett Budapesten Kertész Imre temetésén, a magyar Külügyminisztérium minden fáradozása ellenére sem sikerült összehozni egy húszperces találkozót Kövér Lászlóval – külügyes forrásunk szerint azért, mert egyik fél sem szeretett volna találkozni a másikkal.
Minden forrásunk tagadta ugyanakkor, hogy a kormányban komolyan felmerült: a népszavazási siker „lendületére támaszkodva” esetleg előrehozott választásokat írnak ki 2017 elejére.
– Nincs rá ok, 2018-ban ugyanúgy nekünk áll a zászló, mint most – mondta egy forrásunk, ráadásul a médiában jelenleg zajló folyamatok – az Echo Tv helyzetbe hozása, a Mediaworks várható átvétele a jelenlegi osztrák tulajdonostól valamely kormányközeli üzleti kör által – azt jelzik, ezen a téren a Fidesz még mindig „építkezne” 2018-ra. Egyébként pedig – mint egy forrásunk felhívta rá a figyelmet – Orbán Viktor politikai naptárában 2022 fontos év lehet, mivel jelen állás szerint ez lesz az az év, amikor a még 2018-ban megválasztott parlament dönt az új köztársasági elnökről öt évre, és új törvényhozást is választunk majd.
– Ha esetleg akkor Orbán Viktor úgy gondolja, hogy már nem akar újabb négy évre kormányfő lenni, a legjobb ritmusban teheti meg, hogy megválasztassa magát köztársasági elnöknek – magyarázta forrásunk. (Igaz, korábban az erről szóló felvetéseket rendre cáfolták a Fideszben.)
Ha pedig a népszavazás érvényes és eredményes is lesz, annak is lehet európai vonatkozása. Többen arra számítanak ugyanis, hogy más országokban is kvótaellenes népszavazást hozhatnak a következő hónapok.
(Jövő héten az ellenzékkel folytatjuk.)
