Volkswagen-botrány: csalni német precizitással

A VW-botrány kulisszatitkai. Ártatlanok-e más autógyártók?

Mielőtt folytatnánk a Volkswagen számára egyre tragikusabb fordulatokat vett történetet, nézzük meg, pontosan hogyan is cselezték ki a környezetvédelmi jogszabályokat. A feladatra olyan elegáns megoldást dolgoztak ki a német mérnökök, amely – ha nem vesszük figyelembe etikátlan, sőt törvénytelen voltát – joggal számíthat a pályatársak elismerésére. Az autó működését irányító szoftver érzékelte, amikor a kocsi környezetvédelmi vizsgálaton vesz részt, olvasható a The New York Timesban. Ilyenkor aktiválta a Volkswagenek híresen hatékony kipufogógáz-tisztító rendszerét. Ez az összetett rendszer afféle nitrogén-oxid-csapdaként működött, feladata a rendkívül környezetszennyező és egészségkárosító nitrogén-oxid visszatartása volt. Csakhogy a benzines autókban már régóta jól működő rendszer a dízelekben sosem vált igazán hatékonnyá. Ahhoz ugyanis több üzemanyag elégetésére volt szükség, ami növelte a fogyasztást, egyúttal rontotta a teljesítményt. Ezeket a vevőelriasztó hátrányokat kiküszöbölendő találták ki a Volkswagennél, hogy a rendszert csak akkor működtetik, amikor azt az ellenőrök látják. Rögtön a mérés után a szoftver a szelepek, konverterek átkapcsolásával szabadjára engedte a nitrogén-oxid kipufogását, ezzel növelve az autó erejét. A mérések szerint például az elvileg környezetbarát VW Jetta kipufogógázában közutakon akár a határérték 38-szorosa is lehet a nitrogén-oxid-koncentráció.

Az EPA és más hatóságok a botrány tavalyi kirobbanása után persze a cégcsoport teljes modellkínálatát darabjaira szedték, és számos típusban megtalálták a csaló szoftvert. Ilyenek egyes Jetták, Bogarak, Passatok, Golfok, Tuaregek, továbbá Audi A3-asok, A6-osok, A7-esek, A8-asok, Q5-ösök, Q7-esek és a 2013 utáni Porsche Cayenne-ek. Összesen – jelen ismereteink szerint – legalább 11 millió autó. Eddig csupán az Amerikában értékesített félmillió kocsiról született egyezség a VW és a kormány között. A fennmaradó rengeteg autó közül 8,5 millió Európában talált vevőre, ahol még folynak vagy el sem kezdődtek a céggel szembeni vizsgálatok, de vélhetően hasonló büntetésre számíthatnak, mint a tengerentúlon.

Ott most 15,3 milliárd dollárról (4,3 billió forintról) született megállapodás a hivatalok és a cég között. Ez minden idők legnagyobb büntetése, amelyet autógyártóra szabtak ki (és alig marad el a mexikói-öbölbeli olajfúrótorony-katasztrófa után a BP olajcégre mért jóvátételtől), tudósít a The Atlantic. Az összegből az érintett félmillió autótulajdonos öt–tíz ezer dolláros kártérítést kap, és választhatnak, hogy a cég „megjavítsa-e” kocsijukat, bár ekkor szinte biztosan csökkenni fog a teljesítmény, vagy a botrány előtti piaci értékükön visszavásárolja tőlük a járművet. A megállapodást elemző kommentátorok többsége nehezen tud elképzelni olyan indokot, amely alapján ne a visszavásárlást választanák a tulajdonosok. Emellett a VW-nek büntetést is kell fizetnie az autók okozta környezetszennyezés után, és vagyonokat kell beruháznia a környezetkímélő üzemanyagok kutatásába. Ám ezzel még Amerikában sincs vége a történetnek. A kaliforniai hatóság máris visszautasította a VW ajánlatát a motorok átalakítására. A megállapodás pedig egyik károsultat sem tiltja el attól, hogy saját maga (vagy sokan összeállva) menjen neki a Volkswagennek, megpróbálva még több pénzt kisajtolni belőle.

A cégnél eközben számos vezető lemondott, illetve felfüggesztették őket. Külső és belső vizsgálatot is kezdeményeztek önmaguk ellen, hogy transzparens és felelősségteljes mivoltukat bizonyíthassák. Sokaknak ezt igen nehéz lesz bizonyítaniuk, mivel a feltételezések szerint legalább tíz éve kezdődtek a csalások, és lehetetlenség, hogy erről ne tudott volna a menedzsment egy része. A cég tőzsdei értéke harmadával csökkent, bár később mérséklődött a veszteség mértéke. A világ országai az elmúlt hónapokban sorra jelentették be, hogy az amerikaihoz hasonló eljárást indítanak a vállalat ellen. A legvérmesebben Dél-Korea támadja a VW-t, akár ki is tilthatják a márkát az országból.

Szinte biztos, hogy Magyarországon is futnak olyan autók, amelyek motorja sokkal több káros anyagot pufog a levegőbe, mint az a zöldkártyatesztekből vagy a reklámokból gondolható. A VW nálunk is az egyik vezető márka, és dízeles modelljei különösen népszerűek a kormányzati szektorban. Ugyanakkor a cégnek vélhetően nem kell tartania attól, hogy a botrány miatt jelentősen csökkennek majd eladásai, vagy túl sokan vissza akarják adni autójukat. A magyar piacon ugyanis az utolsó vásárlói szempontok egyike a környezetre gyakorolt hatás. Keveseket érdekel, mi jön a kipufogóból, ha közben az autó „jól húz” és keveset fogyaszt.

Megkérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, mire számíthatnak a magyar vásárlók, illetve a cég, és van-e a minisztériumnak tudomása arról, hogy a Magyarországon futó gépjárművek közül hányban működhet olyan mechanizmus, amely meghamisítja a károsanyag-kibocsátási értékeket. A minisztérium kommunikációs főosztályának válaszából az derül ki, hogy a VW-csoport EA–189 fejlesztési azonosítóval rendelkező, 1,2, 1,6 és 2 literes dízelmotorral szerelt gépkocsijai érintettek. A Nemzeti Közlekedési Hatóság információja szerint Magyarországon 40 095 olyan, VW-csoportba tartozó jármű fut, amelyben manipulálták a károsanyag-kibocsátási értékeket. A hivatalos magyarországi importőrön és a szerződött márkakereskedéseken keresztül 35 283 jármű érkezett hazánkba a VW tájékoztatása szerint. A fennmaradó közel ötezer járművet matsgánimport útján hozták forgalomba. A lapunknak eljuttatott válaszból az is kiderül, hogy a magyar hatóságok nem folytatnak külön vizsgálatot az ügyben, abban az adott járműtípust jóváhagyó uniós tagországi hatóságok járnak el, főképp a német közlekedési hatóság.

Ne gondoljuk, hogy a Volkswagen az autógyártás egyedüli fekete báránya, és a többiek a profitjukat nem kímélve csak bolygónk megmentéséért munkálkodnak. Az elmúlt hónapokban szinte hetente derül ki, hogy a legtöbb nagy gyártó dízeles modelljei gyökeresen eltérő mennyiségű nitrogén-oxidot bocsátanak az atmoszférába az utakon, mint a bevett teszteken. A The Guardian beszámolója szerint a brit közlekedési minisztérium által lefolytatott teszten a legkülönbözőbb európai, amerikai és távol-keleti gyártók 37 dízeles modellje közül egy sem maradt határértéken belül, ha reális körülmények között vizsgálták őket – miközben a szervizi méréseket csont nélkül teljesítették. Hasonló eredményekre jutott a német közlekedési hatóság is. Erősen kell keresgélni olyan ismert céget, amelynek ne lenne modellje az „eltéréseket” produkáló autók feketelistáján. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy – ellentétben a Volkswagennel – a többi márkánál nem találtak bizonyítékot rá, hogy ezek az eltérések céltudatos mérnöki tervezés eredményeként jöttek volna létre.