Szó szerint belehalunk a magányba

A jó párkapcsolat védi az egészséget. Elfogadtuk, az az értékesebb, akinek jobb az autója, nagyobb a háza.

A fiatalok házasodási kedve csökken, az egyedülállók száma növekszik, sokan tudatosan választják a gyermek nélküli életet. Egyre több fiatal érzi magát tanácstalannak szakmai téren és a családalapítás tekintetében is – olvasható egy, a hazai fiatalok életviteléről készült, a napokban megjelent kutatás ismertetőjében. Többek között nekik, az 1990-es évek második felében született, tanácstalan és önbizalom-hiányos, úgynevezett Z generáció tagjainak írta a Boldogságkeresés útjai című kötetét a nemrég elhunyt házaspár, Kopp Mária és Skrabski Árpád. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete és a tervezett gyermekek megszületését célul kitűző Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapítója és férje, a mérnök-szociológus Skrabski Árpád kötetében azt állítja, hogy csak az lehet boldog, aki képes hosszú távra tervezni és felelős döntéseket hozni. A terhek vállalása nélkül nincs boldogság, és a kötöttségektől mentes élet teljes magányhoz vezet

Kopp Mária és Skrabski Árpád évekig kutatta, hogy a depressziósnak bélyegzett magyar társadalomban kik érzik boldognak magukat és mi a boldogságeszmény. Kutatásaik alapján arra jutottak, hogy a boldogság egyik alapfeltétele a kiegyensúlyozott párkapcsolat. A jó párkapcsolat egészségvédő tényező is. A magányosok jóval hamarabb halnak meg, mint akik boldogok a társukkal. Persze nem elég jól választani, a működő partnerkapcsolatért folyamatosan dolgozni kell. Dicsérd a férjedet! – tanácsolta Kopp Mária lányainak, ahogy ezt a könyvbemutatón Skrabski Fruzsina, a szerzőpáros kisebbik lánya, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom jelenlegi elnöke is elmondta. Fontos, hogy elismerjük a társunkat. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne mondjuk ki, ha valami nem tetszik, de azt is tegyük szeretettel, ne sértsük meg párunk önértékelését, ne titkolózzunk, ne vádaskodjunk, ne romboljuk a másik identitását. A felelősségre vonás tönkreteszi a jó kapcsolatot.

Pelenkázz, tovább élsz! – hívja fel a fiatal férfiak figyelmét a könyvében Kopp Mária és Skrabski Árpád. Magyarország a férfiak idő előtti halálozása miatt mára az özvegyek országává vált. Azok a férfiak, akiknek jó a kapcsolatuk a gyermekeikkel, négyszer nagyobb valószínűséggel érik meg a 69 éves életkort. A szerzőpáros szerint míg a magyar férfiak agyonhajszolják magukat, és úgy érzik, a legfőbb feladatuk, hogy a munkahelyi elvárásoknak megfeleljenek, a nők értékrendjében szinte mindig a család, a gyerekek állnak első – de legalábbis a hivatással azonos – helyen. És éppen ez az, ami védő faktort jelent számukra a krónikus stresszel szemben.

Elgondolkodtató adat, hogy míg a hetvenes években a környező országok és ezen belül hazánk halálozási arányai jobbak voltak, mint Ausztriáéi vagy Nagy-Britanniáéi, a nyolcvanas évekre Magyarország a sereghajtók közé került a rangsorban. Kutatások szerint a társadalmi egyenlőtlenségek hatnak rendkívül negatívan az emberek egészségére. A szerzőpáros szerint a magyarországi adatok mögött egyebek között az áll, hogy elfogadtuk, az az értékesebb ember, akinek drágább autója, nagyobb háza van. A versenyben „alulteljesítő” férfiak súlyos stresszként élik meg a lemaradást, ezért hamarabb halnak meg. A férfi szerepének erősítése a családban kulcsfontosságú volna, már csak azért is, mert a válások nagy száma miatt jószerivel apák nélküli világban élünk. Megfelelő férfiminta híján pedig beindul az ördögi kör, és a kisfiúk később maguk sem lesznek képesek felelős apaként, férjként viselkedni.

Bár a magyar nők a gyermeket tartják a legfőbb értéknek, jelentős különbség van a kívánt és a megszületett gyermekek száma között. Az orvos-pszichológus Kopp Mária által alapított Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom azt szeretné elérni, hogy a tervezett gyermekek megszülessenek. Ehhez azonban – a kötet szerzői szerint – meg kellene teremteni a feltételeit, hogy a gyermeket vállaló nők ne kerüljenek súlyos hátrányba a férfiakkal vagy a gyermektelen nőkkel szemben. A kisgyermekes nők számára megoldást jelenthetne a részidős munkavégzés, ám az EU más tagállamaival összevetve nálunk a legalacsonyabb ennek a munkavállalási formának a gyakorisága, mint ahogy a rugalmas munkaidő és az otthonról végezhető munka sem bevett gyakorlat Magyarországon. A gyermeket vállaló fiatalok anyagi helyzete lényegesebben rosszabb, mint a gyermekteleneké, nem véletlen, hogy – a szerzők kutatásai alapján – a gyermekek számával egyenes arányban nő a szorongás az apákban és az anyákban. Pedig a gyermek vállalása és felelős felnevelése a legfontosabb befektetés a jövőbe. Az emberiség léte múlik rajta, hogy képesek vagyunk-e megvédeni a család intézményét – állítják a szerzők.

A huszonnegyedik órában vagyunk – figyelmeztetnek a szerzők. Lépten-nyomon a házasság és a család leértékelődését lehet tapasztalni, pedig hihetetlenül gyorsan változó világunkban mindennél fontosabb volna az érzelmi biztonság, az életre való elköteleződés, a feltétel nélküli bizalom. A kötet egyebek között abban nyújt segítséget, hogy megtanuljuk érteni, szeretni egymást, és közelebb jussunk a boldogsághoz, ami – Kopp Mária szavaival élve – nem más, mint tevékeny haladás a céljaink felé vezető úton. Vagy ahogy Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője a könyv bemutatóján fogalmazott, a boldogság az élet „mellékterméke”: a jól végzett, becsületes munka hozadéka.

Kopp Mária–Skrabski Árpád: A boldogságkeresés útjai – Az érett személyiségtől a kiegyensúlyozott párkapcsolatig. Heti Válasz Kiadó, Budapest, 2016. 3300 forint

###HIRDETES2###