A 11. osztályos magyar fiúk hetven százaléka úgy válaszolt az Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2010-es felmérésére, hogy életében már legalább kétszer volt részeg. Ugyanez az arány az azonos korú lányoknál 54,5 százalék. A fiatalabbak sem lehetnek sokkal büszkébbek magukra, hiszen a kilencedik évfolyamba járó fiúk fele, míg a lányok 36 százaléka vitte már túlzásba többször is az alkoholfogyasztást. Az illegális droghasználatot firtató kérdésre a 9–11. évfolyamos diákok 30,7 százaléka felelt úgy, hogy már kipróbált valamilyen kábítószert (legtöbbször marihuánát). A számok a dohányzást illetően még tragikusabbak. A kilencedikesek (fiúk-lányok hasonlóan) kétharmada, a tizenegyedikesek háromnegyede kipróbálta már a cigarettát, sőt a fiatalabbak 22,8, a két évvel idősebbek 31,8 százaléka naponta dohányzik. Ezzel a magyar fiatalok még az Európai Unió (nem túl szívderítő) átlagánál is rosszabbul állnak a tudatmódosító szerek használata terén.
Bár e felmérés már hétéves, nem találtunk adatot arra, hogy e számok jelentősen változtak volna az azóta eltelt időben. Talán nem tévedünk nagyot, ha feltételezzük, hogy a magyar megelőző intézkedések hatékonyságán van mit javítani.
Az utóbbi hetekben bejárta a világsajtót egy olyan ország sikertörténete, amelyet korábban a fiatalkori italozás-dohányzás legrosszabb példái között emlegettek. Az észak-európai népekről szinte mindenki azt gondolja, hogy sokat isznak és dohányoznak. Közszájon forognak anekdoták balti-tengeri kompra szálló svédekről, finnekről, akik a hajó vámmentes bárjaiban kapható olcsó italokat vedelik, sokszor ki sem szállva a célállomáson. E magatartást sok pszichológus próbálta már magyarázni, legtöbben a hideg és a kevés fény miatt gyakori depressziót hibáztatják érte.
Izland sem volt kivétel ezalól. Egy 1992-es, középiskolás korúak körében végzett felmérés szerint negyedük dohányzott naponta, és negyven százalékuk legalább egyszer lerészegedett az előző hónapban (fiúk-lányok vegyesen). Ezeken az eredményeken az ország közvéleménye és vezetői ugyanúgy elszörnyedtek, mint a szociális munkások. Ezért drasztikus lépésekre szánták el magukat. A későbbi látványos sikert azonban a szilárd eltökéltség mellett az szavatolta, hogy nem kétségbeesetten, vagdalkozva próbálták meg megváltani a világot. Ehelyett segítségül hívták a legújabb tudományos eredményeket, amelyek egészen pontosan feltárták, hogy mi megy végbe a felüdülést, stresszcsökkenést kereső ember agyában, olvasható a Mosaicon írt riportban.