Pista! Mindazon elemek halmaza, amelyet eddig kimutattam a szövegedből (amely kiordított belőle!): kirekesztő, faji ihletésű, kizárólagos értékként felmutatott nemzeti kollektivizmus, társulva az antidemokratikus, antikommunista és antiszemita elemekkel hibátlanul megfelelnek egy komplett náci ideológiai alapvetésnek – üzente párttársának, Csurka Istvánnak az MDF egyik nemzeti liberálisa, Debreczeni József 1992. augusztus 27-én a Népszabadság hasábjain. Csurka híres-hírhedt írása, a terjengős, nyolc újságoldalt betöltő „Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán” 1992. augusztus 20-án jelent meg a hivatalosan a legnagyobb kormánypárt orgánumának, ténylegesen viszont a drámaíró-politikus házi lapjának számító Magyar Fórumban.
Hogy miért Debreczeni erős szavait használjuk felütésként? A negyedszázados évfordulón szűkebb körben apró kísérletet végeztünk: kinek mi jut eszébe első blikkre a dolgozatról? Aki emlékezett rá, „a párizsi, a New York-i és a tel-avivi összekötők” lázas vízióját hozta fel, ám jóval többen említették a „komplett náci alapvetés”-t. A Debreczeni-írás kétségtelenül frappáns kitétele már annak idején nagy sikert aratott, a Csurka-szöveg okozta botrány augusztus végi parlamenti tárgyalásán a Fidesz vezérszónoka, Kövér László is megismételte: „Csurka István nem először fogalmazza meg a maga nemzetmegváltó gondolatait, amelyeket szerencsére nem nekem kell először az újabb keletű magyarországi nácizmus alapvetésének nyilvánítanom.”
A Néhány gondolatot újraolvasva azonban Debreczeni megjegyzése inkább tűnik figyelemfelhívó politikusi kijelentésnek, mint – ahogy ő maga akkor emlegette – történészi megnyilatkozásnak. A valóban elfogadhatatlan kitételeket és következtetéseket tartalmazó szöveg alapján ugyanis sokkal inkább juthat eszünkbe a népi írók olykor a szélsőségességek felé elkalandozó útkeresése (Darvas Józseftől Féja Gézán át Erdélyi Józsefig), sőt maga Szabó Dezső, mint a harmincas-negyvenes évek náci-nyilas publicisztikája. Meglepődve fedezheti fel azt is a kései olvasó, hogy a Csurka-dolgozat milyen erős rokonságot mutat Németh László 1943-as második szárszói beszédével, főként romantikus antikapitalizmusában, a harmadikutas gondolat iránt való rokonszenvében, zsidóellenes előítéleteiben vagy akár a „népi tömegekkel” kapcsolatos illúzióit illetően.