Nagy botrányt kavart, amikor múlt héten a brit közszolgálati műsorszolgáltató, a BBC nyilvánosságra hozta legjobban fizetett munkatársainak listáját. Nem is feltétlenül a pénz nagyságrendje miatt, hanem azért, mert a toplista első öt helyezettje között egyetlen nő sem volt. Sőt: összességében a legjobban fizetettek kétharmada férfi.
A színészek, rádiós és televíziós műsorvezetők között is élen végzett Chris Evans, aki közel 800 millió forintnak megfelelő összeget keres évente. A BBC ezt azzal indokolta, hogy Evans műsora a leghallgatottabb az egész szigetországban. A BBC-nél egyébként az átlagos bér évi 14 millió forint körül mozog, a legrosszabbul fizetett munkatárs is 6,8 millió forintnyit keres.
A közszolgálati műsorszolgáltatót eddig is kötelezte a kormány, hogy hozza nyilvánosságra a felső vezetők fizetését éves jelentésében. Ez volt azonban az első alkalom, amikor a legjobban fizetett műsorvezetők béréről is beszámolót kértek.
Norvégiában már régóta nyilvános mindenkinek a fizetése. Míg korábban egy, a könyvtárakban megtalálható évkönyvben kutakodhatott bárki a sarki fűszeres zsebében, 2001 óta ez az adat online is könnyen elérhető. – Igazából eleinte szórakoztató volt – nyilatkozta Tom Staavi norvég újságíró a BBC-nek. – Nagyon fontos az átláthatóság, mivel Norvégiában igencsak magas a személyi jövedelemadó, 40,2 százalékos – folytatta, majd hozzátette, hogy amikor ilyen sokat fizet az ember, akkor tudni akarja, hogy jó helyre megy a pénze, és persze, hogy más is tisztességesen adózik-e.
Ennek ellenére Norvégiában a többséget nem zavarja, hogy mennyit keres a másik. Nagyon kicsi a különbség az azonos területen dolgozók bére között, és sok szektorban kollektív szerződésekben kötik ki a cégek a bért egy adott pozícióra. Ez azt is jelenti, hogy a nők és férfiak díjazása között nincsenek eget verő különbségek.
Mégis, egy idő után némi kikötést eszközölt az állam a „bérkukkolókra”. Ahhoz, hogy megnézhessék más fizetését, személyiigazolvány-számukkal kell belépniük a rendszerbe, és így kiderül, hogy ki hányszor nézte meg valaki a bérét. Ennek legfőképp az volt a célja, hogy a bűnözők ne szemelhessenek ki tehetősebb háztartásokat – mert volt példa ilyesmire.