Nagy botrányt kavart, amikor múlt héten a brit közszolgálati műsorszolgáltató, a BBC nyilvánosságra hozta legjobban fizetett munkatársainak listáját. Nem is feltétlenül a pénz nagyságrendje miatt, hanem azért, mert a toplista első öt helyezettje között egyetlen nő sem volt. Sőt: összességében a legjobban fizetettek kétharmada férfi.
A színészek, rádiós és televíziós műsorvezetők között is élen végzett Chris Evans, aki közel 800 millió forintnak megfelelő összeget keres évente. A BBC ezt azzal indokolta, hogy Evans műsora a leghallgatottabb az egész szigetországban. A BBC-nél egyébként az átlagos bér évi 14 millió forint körül mozog, a legrosszabbul fizetett munkatárs is 6,8 millió forintnyit keres.
A közszolgálati műsorszolgáltatót eddig is kötelezte a kormány, hogy hozza nyilvánosságra a felső vezetők fizetését éves jelentésében. Ez volt azonban az első alkalom, amikor a legjobban fizetett műsorvezetők béréről is beszámolót kértek.
Norvégiában már régóta nyilvános mindenkinek a fizetése. Míg korábban egy, a könyvtárakban megtalálható évkönyvben kutakodhatott bárki a sarki fűszeres zsebében, 2001 óta ez az adat online is könnyen elérhető. – Igazából eleinte szórakoztató volt – nyilatkozta Tom Staavi norvég újságíró a BBC-nek. – Nagyon fontos az átláthatóság, mivel Norvégiában igencsak magas a személyi jövedelemadó, 40,2 százalékos – folytatta, majd hozzátette, hogy amikor ilyen sokat fizet az ember, akkor tudni akarja, hogy jó helyre megy a pénze, és persze, hogy más is tisztességesen adózik-e.
Ennek ellenére Norvégiában a többséget nem zavarja, hogy mennyit keres a másik. Nagyon kicsi a különbség az azonos területen dolgozók bére között, és sok szektorban kollektív szerződésekben kötik ki a cégek a bért egy adott pozícióra. Ez azt is jelenti, hogy a nők és férfiak díjazása között nincsenek eget verő különbségek.
Mégis, egy idő után némi kikötést eszközölt az állam a „bérkukkolókra”. Ahhoz, hogy megnézhessék más fizetését, személyiigazolvány-számukkal kell belépniük a rendszerbe, és így kiderül, hogy ki hányszor nézte meg valaki a bérét. Ennek legfőképp az volt a célja, hogy a bűnözők ne szemelhessenek ki tehetősebb háztartásokat – mert volt példa ilyesmire.
A korlátok nélküli átláthatóságnak más hátránya is akadt. Egy tanárnő azt mesélte a BBC-nek, hogy a diákok sokszor beszéltek arról, kinek az apja mennyit keres (és persze ezzel párhuzamosan: mennyire menő), hisz látták a regiszterben. De azt is elmondta, hogy a saját édesapja is napokig morgolódott, amikor látta, hogy a szomszédjuk, akinek sokkal szebb a háza, elvileg mennyivel kevesebbet keres és adózik, mint ő.
Ami a nemek közti fizetési különbségeket illeti, a tengerentúlon sem sokkal jobb a helyzet, mint Nagy-Britanniában. Bár a Pew Research kutatócég szerint a nyolcvanas évek óta folyamatosan szűkül a nemek közti bérkülönbség, mégis 2015-ben a nők a férfiak fizetésének 83 százalékát keresték meg. (Ez az adat kicsit barátibb, ha a fiatalabb huszonéves generációt nézzük. Ott már 90 százalék.)
Ez azt jelenti, hogy a nőknek plusz 44 napot kellene dolgozniuk ahhoz, hogy ugyanannyit vigyenek haza, mint férfi társaik. A Pew Research kutatásai szerint ez annak is köszönhető, hogy bár egyre több a vezető pozícióban lévő nő, a férfiakhoz mérten kevés. Emellett a családtagok gondozására vagy gyermeknevelésre kivett szabadságok száma is közrejátszik abban, hogy a nők karrierje parkolópályára kerül, ezzel a magasabb beosztás és a magasabb fizetés reménye is halványul.
Ami Magyarországot illeti, nálunk a nők átlagfizetése 20 százalékkal alacsonyabb a férfiakénál. – Pozíciók szerinti összehasonlítás alapján, ahol egyenként néztük meg azt, hogy ugyanabban a pozícióban, ugyanazért a munkáért mennyivel keresnek a nők kevesebbet vagy többet, még részletesebb képet kapunk – mondja Ficza János, a Fizetések.hu menedzsere. – Leginkább az informatika, a menedzsment és a cégvezetés területén mutatkozott nagy bérszakadék, de ezekben az ágazatokban jellemzően kevesebb nő is dolgozik.
A Fizetések.hu mutatói szerint meglepő módon a vendéglátóipar (idegenforgalom), az értékesítés-kereskedelem, a pénzügyek, a HR, a marketing, illetve az egészségügy területén is sok pozícióban volt jelentős a nők lemaradása, holott ezeken a területeken egyforma arányban dolgozik a két nem.
Vannak olyan területek is, ahol kiemelkedően magas a bérszakadék. Ilyen az adminisztrátori munka (8 százalékos különbséggel), a könyvelői, a grafikusi, fogorvosi (itt 30 százalékos a differencia), a szakács vagy a projektmenedzseri munkakör.
De akadnak olyan szakmák is, amelyekben általában a nők visznek haza több pénzt. Ilyen az állatorvosi vagy pszichológusi, illetve a lakberendezői hivatás.
– A vezetői pozíciókban a bérkülönbség 15 százalékos. A nemzetközi kimutatások szerint mindössze 10 százalék a nők aránya ezekben a pozíciókban, emiatt nem tud szűkülni a bérszakadék sem a két nem között. A nők ugyanis lassabban és nehezebben tudnak vezetői pozíciókba kerülni, alapvetően a hátrányos megkülönböztetés, valamint a gyerekvállalás miatt – teszi hozzá Ficza János.
Úgy tűnik tehát, hogy ez utóbbi, vagyis a karrier és a gyerekvállalás együttes megvalósítása még mindig csak keveseknek sikerül maradéktalanul.
