Ez volt a második világháború utáni legnagyobb európai tömegmészárlás

Több tízezer szlovént és horvátot végeztek ki Tito partizánjai. Már több mint ötszáz tömegsír került elő.

A dokumentumról először egy szerb történész, Srđan Cvetković beszélt a sajtónak, aki be is mutatta a felfedezett anyagot, melyről most egy szlovéniai tudományos folyóiratba készítenek cikket. A szakember – aki egyben a tömegsírokat kutató állami bizottság főtitkára is – a sajtónak elmondta: amennyiben a dokumentum hiteles, ez a parancs hasonló azokhoz a rendelkezésre álló anyagokhoz, amelyeket az általa vezetett bizottság korábban talált. A titkosszolgálat egyik utasításában például az áll, hogy a szlovén lakosságra vonatkozó négyszázalékos likvidálási kvóta kevesebb, mint ahány embert a Szovjetunióban öltek meg a forradalom után, ahol ez a szám öt százalék volt. A később felállított Népvédelmi Osztály (Ozna) iratai között is találtak olyanokat, amelyekben a „hazai reakció” gyökeres megsemmisítésére tettek javaslatot. Sokat elárul a parancs is, amelyet személyesen Josip Broz Tito jobbkeze, a szlovén Edvard Kardelj adott utasításba 1945. június 25-én: „Amnesztiát fognak hirdetni. Ez azt jelenti, hogy semmi okotok rá, hogy lassúak legyetek a tisztogatásban, mint ahogy eddig voltatok.”

Pedig a szlovén kommunista partizánok nagyon is gyorsak voltak: csak a Barbara-aknánál ötezer szlovénnel végeztek, akik között nemcsak hadifoglyok, hanem civilek is voltak. Az elhagyott ároknál eddig 1420 olyan tetemet exhumáltak, amelyek lebomlani sem tudtak teljesen, mivel a rájuk szórt törmelék elzárta a levegőt (a történészek szerint a szomszédos barlangokban további 2200-2500 áldozat lehet még). A maradványok arról tanúskodnak, hogy a hadifoglyok egy részét főbe lőtték, másokat pedig csákánnyal vertek agyon. Ám a Huda Jama-i események csak töredékét jelentik annak a tömeggyilkosság-sorozatnak, amelyet okkal nevezhetnénk a szlovén Katyńnak. Amikor hat évvel ezelőtt újabb tömegsírt fedeztek fel a szlovén–horvát határnál, Dobovánál, hatezer holttestet találtak. Addigra már 594 tömegsírt tartottak nyilván száz különböző szlovéniai településen. Becslések szerint akár százezer áldozatot is rejthetnek ezek a helyek, nagyobb részük szlovén és horvát származású.

Ahogy a Barbara-aknánál történt tömeggyilkosság ügyében, más esetekben sem állították bíróság elé a felelősöket Szlovéniában. De nem is biztos, hogy a főbűnösöket ebben az országban kell keresni. Az eddig előkerült írásos parancsokról ugyanis mind a szerb, mind a szlovén bizottság megállapította, hogy azok minden esetben az Ozna vezetőjén, Aleksandar Rankovićon keresztül érkeztek – egyenesen Titótól.