„Öröm minden zsidónak”, vagy a nemzetközi jog semmibevétele?

Vélemények a Jeruzsálemmel kapcsolatos, múlt heti Trump-bejelentésről.

A Trump-bejelentést követő reakciók értelmezéséhez, a Jeruzsálem-kérdés megértéséhez vissza kell mennünk az időben 1947-be. A brit mandátum alá eső Palesztina területének felosztására ekkor az ENSZ kétállami megoldást javasolt úgy, hogy a három nagy monoteista vallás számára is szent városnak számító Jeruzsálemet a két államtól független, ENSZ-ellenőrzés alatt álló speciális területként kezelték volna. A zsidóság képviselői ezt a tervet akkor elfogadták, az arabok viszont nemet mondtak rá. Egy évvel később, 1948-ban kikiáltották az Izraeli Államot, amely ellenőrzése alatt tudta Jeruzsálem nyugati részét.

A nemzetközi közösség azonban, miközben az Izraeli Állam megalakulását elismerte, az ENSZ-rendelkezés értelmében nem tartotta jogosnak az új állam igényét Jeruzsálemre. A térségben állandósuló háborúskodás Izrael és az arab államok között nem vitt közelebb a helyzet megoldásához: Kelet-Jeruzsálem Jordánia ellenőrzése alá került, majd az 1967-es hatnapos háború alatt az izraeli hadsereg elfoglalta ezt a területet is, amely azóta a gyakorlatban izraeli ellenőrzés alatt áll. A nemzetközi jog viszont Izrael által megszállt palesztin területként kezeli a város keleti felét. Mind a palesztinok, mind az izraeliek bejelentették igényüket a teljes városra, Izrael pedig 1980-ban törvényben is rögzítette, hogy a teljes várost tekintik az ország fővárosának.

A térségben állandósuló patthelyzet végül oda vezetett, hogy az államok nagy része nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, miközben a gyakorlatban a zsidó állam központi intézményei ott működnek. Az országok nagykövetségei viszont nem Jeruzsálemben, hanem Tel-Avivban vannak, előbbi városban csupán konzuli szolgálatok találhatók. Jeruzsálem ügyét a békefolyamat egyik utolsó állomásának tartják: a hallgatólagos közmegegyezés szerint akkor lehet lépni majd az ügyben, ha a palesztin–izraeli kérdést, a kétállami megoldás ügyét megnyugtatóan, konszenzussal rendezik. Ez a rendezés azonban egyelőre távolinak tűnik.

A palesztin állam budapesti nagykövetsége szerint Trump nyilatkozata után, miszerint Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának, új fordulatot vett az izraeli–palesztin konfliktus, illetve a béketárgyalások folyamata. „Trump ezzel egyrészt egyértelművé tette – írták lapunk kérdésére –, hogy az Egyesült Államok nem képes betölteni a semleges közvetítő szerepét, hanem csak saját nemzete, valamint Izrael érdekeit hajlandó képviselni.” Másrészt a békefolyamat alapja a nemzetközi jog, például az ENSZ BT határozatai, amelyek kijelentik: Palesztina fővárosa Kelet-Jeruzsálem. „Mi, palesztinok – folytatódik a nagykövetség állásfoglalása – Trumptól reméltük a több évtizede tartó konfliktus megoldását, ám ez a nyilatkozat megszüntetett minden esélyt, amely békét hozhatott volna a palesztin népnek.”

Novák Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Molnár Tamás Kutatóintézetének történésze, a tel-avivi magyar nagykövetség volt kulturális és oktatási szakdiplomatája szerint azonban ez a rendezés egyelőre távolinak tűnik, a békefolyamat a gyakorlatban nem létezik. A világ országainak hozzáállása pedig szerinte annyiban képmutató, hogy Jeruzsálem ténylegesen fővárosa Izraelnek; a város nemzetközivé tételére vonatkozó eredeti tervek kivitelezhetetlenek voltak már megszületésükkor is, mára pedig teljesen elvesztették realitásukat. Fontos szerinte, hogy izraeli ellenőrzés alatt a szent helyek minden felekezet tagjai számára megfelelően hozzáférhetőek maradtak. Novák szerint ugyan a békefolyamat súlyos bizalmi válság miatt akadt meg, Trump döntésétől nem dől össze a világ. Sőt talán éppen ez az irányváltás mozdíthatja ki a holtpontról a békefolyamatot.

Szántó T. Gábor, a Szombat magazin főszerkesztője úgy véli, lehetne mindenki számára békés, kielégítő megoldást találni, ha lenne bizalom, de a traumatikus tapasztalatok következtében egyelőre senki nem képes bizalomépítő gesztusokra. Szántó évekkel ezelőtt – idealisztikus célként – azt javasolta, hogy ki kell emelni Jeruzsálemet a hétköznapi konfliktusokból, oda kellene költöztetni az ENSZ-t, és a várost nemzetközi védelem alá helyezni. Aki Jeruzsálemet támadja, nem csupán a zsidó állam fővárosát, hanem a világ egyik legfontosabb spirituális központját támadja. Jeruzsálem nem hétköznapi, „normális” város, ezzel az egzisztenciális realitással tisztában kell lennünk.

– Zsidók, muszlimok és keresztények szabadon élhetnek egymás mellett Izraelben, egyedüli helyként a Közel-Keleten. Izrael nem tökéletes demokrácia, de az arab-iszlám világ diktatúráival áll szemben.

– Az utolsó érdemi béketárgyalásokon Ehúd Bárák akkori izraeli miniszterelnök az 1967 előtti teljes terület 94 százalékát, valamint szinte teljes Kelet-Jeruzsálemet ajánlotta fel Jasszer Arafatnak, aki a palesztinokat képviselte. Ő azonban visszautasította, így nem lett aláírva a békeszerződés. Ezek után nagyon nehéz „kölcsönösen egymást kizáró igényekről” beszélni Jeruzsálemmel kapcsolatban – mondja Köves Slomó, amikor arról kérdezzük, miként befolyásolhatja a döntés a békefolyamatot.

Köves szerint egyébként a nyugati országok hamarosan csatlakozni fognak Trump döntéséhez: szerinte csak az a kérdés, hogy mikor. Ezért írt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben arra kérte: minél előbb döntsön Trumphoz hasonlóan Jeruzsálem ügyében. Szerinte a lépés az amerikai–magyar és az izraeli–magyar kapcsolatokat is megerősítené, miközben a konfliktusoktól általában vissza nem riadó Orbán-kormány az EU-ban is élére állhatna a szerinte elkerülhetetlen folyamatnak.

– Megítélésem szerint – ahogy e levelemben is írtam – kevés olyan nemzet van, amely annyira meg tudná érteni, át tudná érezni a zsidó nép és történelmi szülőföldje közötti mély lelki kapcsolatot, mint a magyar – érvel Köves Slomó. – A messziről érkező hősök és az általuk vezetett törzsek néppé válásának eposza, a különállás idegen népek tengerében, évezredes elszigeteltség, nemzeti sóvárgás a történelmi őshazáért, számkivetettség és diaszpóra: mindkét nemzet történelmének szerves részei.

A kormány egyébként egyelőre nem állt bele az ügybe: Szijjártó Péter külügyminiszter a jobbikos Gyöngyösi Márton kérdésére arról beszélt, hogy Magyarország nem harmadik szereplőkhöz igazítja külpolitikáját. Szijjártó szerint Magyarországnak világos álláspontja van a Közel-Kelet ügyében, és bár „nem mi fogjuk megmondani, hogy ott mi történik”, vannak kívánságaink, például hogy legyen béke, és mindenki biztonságban élhessen.

Radnóti Zoltán szerint az egyházaknak még javaslatok szintjén sem feladatuk közvetlenül beleszólni az aktuálpolitikai döntésekbe, ezért ő nem is presszionálja a miniszterelnököt az amerikai állásfoglalás követésére. Szerinte Trump döntése szimbolikus, amellyel azt akarja megmutatni, ki az úr a házban. Erre érkezett válaszként Erdogan elnök ellentétes tartalmú bejelentése. A főrabbi pontosan tudja, hogy a döntés kétségkívül feszültségekhez vezethet.

– Ugyanúgy lőttek ezelőtt egy hónappal, és lőni fognak egy hónap múlva is. Ezen nem múlik, mindig lehet találni casus bellit. Sajnos zsidó és arab emberek fognak meghalni a bejelentést követő erőszakos események következtében, ám ez a terrorizmus miatt amúgy is mindennapos a Szentföldön – mondja.

– Rövid távon lehet negatív hatása a Trump-bejelentésnek. Ürügyként szolgálhat újabb terrorakciókra, merényletekre, amelyekhez hasonlót persze akkor is elkövetnek több-kevesebb rendszerességgel, amikor éppen nincs ilyen típusú ürügy. Pozitív, provokatív hatása lehet viszont a bejelentésnek, hogy a palesztinok úgy érzik majd, engedniük kell elfogadhatatlan követeléseikből, különben végleg elvesztik a legfontosabb közvetítőt a tárgyalásokban – mondja Szántó T. Gábor, hozzátéve, hogy az iszlám fundamentalizmus számára egyébként sem Jeruzsálem mint a zsidó állam fővárosa a probléma, hanem a zsidó állam puszta léte.