Az 1978 januárjában hazatérő Szent Koronáról máig ölre menő viták dúlnak. Bármiféle konszenzus megteremtése lehetetlennek tűnik a vitázó felek közötti személyes viszonyok ellehetetlenülésén túl a politika közbeavatkozása miatt is.
Kultúrtörténeti jelentőségű könyvet tett le az asztalra Molnos Péter művészettörténész, aki az elmúlt évtizedekben csendesen kiszemezgette a levéltárakból a magyar műgyűjtés aranykorának legizgalmasabb történeteit. Az Elveszett örökség című kötet küldetése „felébreszteni” azokat a világban szétszóródott festményeket, amelyek alvóügynökként függenek különböző európai és amerikai múzeumokban, és végre méltó helyére emelni a világon a magyar festészetet.
Flyover country. Az amerikai szlengből származó kifejezés az Egyesült Államok középső régiójára utal, amelyen a keleti, illetve a nyugati parti nagyvárosokban élő elit rendre csak átrepül, tudomást sem szerezve róla, milyen az élet arrafelé. A jelenség Magyarországon is meghonosodott, ugyanis a szóbeszéd szerint Mészáros Lőrinc közelíti meg légi úton azt a bélmegyeri vadászkastélyt, ahol Kádár János és Leonyid Brezsnyev is előszeretettel ment fácánra. A település viszont semmit sem profitál abból, hogy sűrűn megfordul itt Felcsút milliárdos polgármestere, pedig van itt olyan probléma is, amelyet talán senki más nem tud megoldani, csak ő, a „nemzet gázszerelője”.
Bár a föld szinte minden természetes élőhelyét veszélyezteti az emberi tevékenység és a klímaváltozás, talán mégis a vízi élőhelyek vannak a legnagyobb veszélyben. Ezek állapotának jó indikátora (jelzőeszköze) lehet a vízimadarak populációs trendjeinek vizsgálata. Székely Tamás és Nagy Szabolcs biológusok, illetve külföldi kollégáik most egy hatalmas adattömbön (több mint kétmillió egyedszámláláson) alapuló tanulmányt írtak a világ vízimadár-populációiról a Nature folyóiratban. Az eredmények szerint ezekre leginkább az állami kormányzás hatékonysága van hatással.
Témák a Magazinból
Negyven éve tért haza a Szent Korona
Akadémikus gyanakvás és nemzeti ezoterizmus (17., 20. oldal)
Alvóügynökeink külföldi múzeumokban
Molnos Péter a magyar gyűjtéstörténet fordulatairól, a Tanácsköztársaság hatásáról a mai politikára és a trágyadomb alá rejtett Brueghel-festményről (18–19. oldal)
Úgyis az enyém leszel, dámbika!
„Akkor is a falu adta a hajtókat, amikor a Kádár János járt ide vadászni, meg most is, amikor a Mészáros Lőrinc. Ennyi változott.” (21. oldal)
A jó szó varázslatos ereje
Évi nagyjából kétszázezer hívás érkezik a 116-123-as SOS-vonalra (22–23. oldal)
Mi lesz a randevúkkal?
Kánai András futurológus a velünk élő jövőről (23. oldal)
Halotti lepelben lépkedve az aknamezőn
Forrong Irán, és az esetleges megtorlásban ismét jelentős szerep hárulhat „a nemzet legnagyobb reménye”, a Baszidzs tagjaira (24–25. oldal)
Daddy kitagadott fia
Milo Yiaonnopoulos, a profi troll, Schmidt Mária kedvenc bloggere (24–25. oldal)
Kettős kötés
Anyaországi színészreménységek tucatjai tanulják a mesterséget Budapest vagy Kaposvár helyett Marosvásárhelyen (26–27. oldal)
Szeretet a halál után is
Ata Kandó és Kandó Gyula művei a Szentendrei Képtárban (32. oldal)
Gazda Albert a lencseevés és a lábápolás összefüggéseiről
Lackfi János és Kálmán Gábor tárcája
