Az 1978 januárjában hazatérő Szent Koronáról máig ölre menő viták dúlnak. Bármiféle konszenzus megteremtése lehetetlennek tűnik a vitázó felek közötti személyes viszonyok ellehetetlenülésén túl a politika közbeavatkozása miatt is.
Kultúrtörténeti jelentőségű könyvet tett le az asztalra Molnos Péter művészettörténész, aki az elmúlt évtizedekben csendesen kiszemezgette a levéltárakból a magyar műgyűjtés aranykorának legizgalmasabb történeteit. Az Elveszett örökség című kötet küldetése „felébreszteni” azokat a világban szétszóródott festményeket, amelyek alvóügynökként függenek különböző európai és amerikai múzeumokban, és végre méltó helyére emelni a világon a magyar festészetet.
Flyover country. Az amerikai szlengből származó kifejezés az Egyesült Államok középső régiójára utal, amelyen a keleti, illetve a nyugati parti nagyvárosokban élő elit rendre csak átrepül, tudomást sem szerezve róla, milyen az élet arrafelé. A jelenség Magyarországon is meghonosodott, ugyanis a szóbeszéd szerint Mészáros Lőrinc közelíti meg légi úton azt a bélmegyeri vadászkastélyt, ahol Kádár János és Leonyid Brezsnyev is előszeretettel ment fácánra. A település viszont semmit sem profitál abból, hogy sűrűn megfordul itt Felcsút milliárdos polgármestere, pedig van itt olyan probléma is, amelyet talán senki más nem tud megoldani, csak ő, a „nemzet gázszerelője”.
Bár a föld szinte minden természetes élőhelyét veszélyezteti az emberi tevékenység és a klímaváltozás, talán mégis a vízi élőhelyek vannak a legnagyobb veszélyben. Ezek állapotának jó indikátora (jelzőeszköze) lehet a vízimadarak populációs trendjeinek vizsgálata. Székely Tamás és Nagy Szabolcs biológusok, illetve külföldi kollégáik most egy hatalmas adattömbön (több mint kétmillió egyedszámláláson) alapuló tanulmányt írtak a világ vízimadár-populációiról a Nature folyóiratban. Az eredmények szerint ezekre leginkább az állami kormányzás hatékonysága van hatással.
Témák a Magazinból
Negyven éve tért haza a Szent Korona
Akadémikus gyanakvás és nemzeti ezoterizmus (17., 20. oldal)
