Zűrzavar a paradicsomban

A Maldív-szigeteket egykor királyoknak kijáró kiszolgálás jellemezte, mostanában viszont fokozott biztonsági kockázatot jelent oda utazni.

Válaszul a kormány elutasította a börtönbüntetéssel sújtott ellenzéki vezetők szabadon engedését. Miután 15 napra szükségállapotot hirdettek, betörtek a legfelsőbb bíróság épületébe a biztonsági erők, amelyek a kormány vádjai szerint túlléptek a jogkörükön, így „nemzetbiztonsági és közérdeket sértettek”. A maldív rendőrség ezután az otthonában őrizetbe vette az egykori diktátort, Maumún Abdal-Gajúmot a vejével együtt. Jól jelzi a belpolitikai zűrzavart, hogy a kormány döntése elleni tiltakozásul még az egészségügyi tárca vezetője is beadta lemondólevelét, amelyben úgy fogalmazott, nem tartja elégségesnek a kormány magyarázatait a legfelsőbb bíróság határozatainak elutasítására.

Másnap aztán az elnök egy egészen különös magyarázattal állt elő, miért kellett bevezetni a szükségállapotot. Abdalláh Jamín szerint puccs történt, a bírói testület cselekményei ugyanis korlátozzák az állam alapvető működését, az ellenzékiek szabadlábra helyezésével pedig otrombán megsértették a hatalommegosztás elvét. Az események innentől felpörögtek: a rendőrség a kormány rendelkezésének megfelelően őrizetbe vette Szaídot, a legfelsőbb bíróság elnökét és egy másik bírót. A megtisztított testület néhány órával később már úgy rendelkezett, hogy egyetlen politikai fogoly sem engedhető szabadon az országban, szemben a bíróság korábbi ítéletével. Az ellenzék azonban nem nyugodott bele a történtekbe. Túl azon, hogy kormányellenes tüntetéseket szervezett – melyeket a biztonsági erők rendre szét is zavartak –, az ellenzéki koalíció számos törvényhozója azzal a kéréssel fordult a nemzetközi közösséghez, hogy bírja rá a kormányt a legfelsőbb bíróság korábbi ítéletének végrehajtására. Az Egyesült Államok azonnal felszólította a maldív kormányt és hadsereget, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiságot. „Amerika a maldív emberekkel van. A maldív kormánynak és hadseregnek kötelessége tiszteletben tartani a jogállamiságot, a szólásszabadságot és a demokratikus intézményeket. A világ figyelme rajtuk” – írta Twitter-profilján a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa, azonban a figyelmeztetésnek nem lett semmiféle foganatja.

Ezért aztán az Angliába szökött és ott önkéntes száműzetésben élő Mohamed Nasíd, az első demokratikusan megválasztott elnök felkérte Indiát, hogy katonailag is lépjen közbe a Maldív-szigeteken a politikai válság megoldása érdekében. Válaszul az indiai külügy jelezte: aggodalomra ad okot a legfelsőbb bíróság elnökének és más politikai vezetőknek a letartóztatása, kormányuk óvatosan figyeli az eseményeket. Bizonyos források azonban arról számoltak be, hogy az ország készenlétbe helyezte katonai eszközeit arra az esetre, ha be kellene avatkoznia. Ez egyébként nem az első ilyen akciója lenne Indiának, mert 1988-ban egyszer már megakadályoztak egy valódi puccsot a Maldív-szigeteken. Ám Jamín elnöknek is megvannak a maga támogatói: a kínai külügy azonnal jelezte, hogy az országnak egyedül kell megoldania ezt a belpolitikai válságot, a külföldi beavatkozás csak megnehezítené a helyzet feloldását.

A bírósági döntésből fakadó konfliktus végét ugyan még nem látni, az viszont már most egyértelmű, hogy a maldív turizmus óriási pénzeket veszít a válsággal. Ezért a kormánynak már nemcsak az ellenzékiekkel kell megbirkóznia, hanem azokkal a híresztelésekkel is, amelyek miatt sorra mondják le útjukat a turisták az egykori földi paradicsomba.