Valóban, a portörlő nyelén úgy szól Ravel Bolerójának dallama, mint bármely más hagyományos hangszeren, miközben a törlő színes bojtja szelíden lengedez.
Ennek kapcsán meg is kereste egy orgonaművész, aki állítja, nincs ilyen gyönyörű klarinéthang az orgonán. Az ismeretségből közös munka lesz, és az eljárás beépül majd az orgonába is.
– A klarinéthangszín már egy új típusú megszólalás lesz az orgonáján – nyugtázza vendéglátónk.
Ha Kovács Gábor lett volna a fizikatanárunk, könnyen lehet, hogy Teller Ede nyomdokaiban botorkálnánk, hiszen a zenész képes igen látványosan megmutatni, miként érvényesülnek a tudományterület törvényei a mindennapi életben. Így lehet, hogy az alufóliás kartonhengeren hibátlanul szól a Kis kece lányom, miközben a levegőt a cső széle megtöri, hosszúságát pedig az ujját hátulról beletolva változtatja játék közben.
– Akárcsak a furulyánál, itt is az a lényeg, hogy a levegő az éles peremnek ütközzön. A többi már csak fizika, a levegőt a perem kétfelé hasítja: a fele ki, a másik fele a csőbe távozik. Ettől a hasadástól gyorsabban áramlik, és beleütközik a csőben álló levegőbe. Ekkor állóhullámok keletkeznek, mint amikor követ dobunk a vízbe, vagy a függőlegesen egymás mellett lógó golyók közül belendítjük és a mellette csüngőnek engedjük a szélsőt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!