Ha a marokkói származású Radouane Lakdim a virágvasárnap előtti pénteken nem hajtja végre terrorakcióját Carcassonne közelében, a csendőr alezredes alighanem részt vett volna a nagyhéti készületet megkezdő szertartásokon is. Ott a világ minden keresztényéhez hasonlóan újra meghallgathatta volna Jézus szenvedéstörténetét, elárultatása előtti vívódását a Getsemáne-kertben. Fültanúja, átélője lehetett volna annak a drámának, amely akkor, aznap éjjel a Megváltóban végbement: bár tudta, hogy sorsát nem kerülheti el, nagyon is emberi félelmek gyötörték. De rendíthetetlen maradt.
Ilyenkor, húsvét idején alkalmunk van elgondolkodni állhatatosságról és áldozatról. Mindarról, amit Laczay András, a francia csendőr vagy épp a hitükért mostanában is szinte naponta meggyilkolt keresztények ösztönösen-átgondoltan, „készségszinten” tudtak és tudnak. Csak figyelnünk kell. És van kiről példát vennünk bőven.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!