A kontinens keleti, északkeleti része felett anticiklon helyezkedik el. Területén általában sok a felhő, párás, néhol tartósabban ködös a levegő. Ott helyenként szitálás, kisebb havazás is kialakul. Ugyanakkor a Földközi-tenger középső vidéke felett és a Pireneusoktól északra egy-egy sekély ciklon örvénylik. Arrafelé a gyakran változó felhőzetből több helyen esik az eső. Ciklon határozza meg Izland térségének időjárását is, de onnan számottevő csapadékról nem érkezik jelentés. A hőmérséklet csúcsértéke északon és keleten nagyrészt –2 és +6 Celsius-fok között változik, csupán Skandináviában fordul elő kisebb körzetekben –4, –10 fok is. Ezzel szemben délen és nyugaton a délutáni órákra jellemzően 10 és 18 fok közé melegszik fel a levegő. A Kárpát-medence fölé egy sekély ciklon áramlási rendszerében átmenetileg nedvesebb, majd csütörtökön már egyre szárazabb levegő érkezik.
Eleinte többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, és elszórtan, majd éjszaka kelet, délkelet felől átmenetileg többfelé számíthatunk esőre, záporesőre. Reggelre elsősorban a Dunától keletre, csütörtökön napközben már másutt is egyre nagyobb területen felszakadozik a felhőzet, kisüt a nap, de délnyugaton estig jobbára borult marad az ég. Főként ott fordul még elő elszórtan kisebb csapadék.
Az északi, északkeleti szelet kezdetben a Nyugat-Dunántúlon és az északkeleti megyékben, majd csütörtökön a középső tájak kivételével sokfelé kísérik erős, az Alpokalján néhol viharos széllökések. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2, 6 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön az Alföldön 15 fok körül, másutt 9, 14 fok között várható.
Markáns légköri front nem éri el a Kárpát-medencét. A nyugati országrészben azonban a különösen érzékenyek eleinte gyenge hidegfront jellegű hatással számolhatnak. Náluk előfordulhat fejfájás, migrén, szédülés, ingerlékenység, illetve vérnyomás-ingadozás.
