A csapadékos május ellenére volt, ahol a tavaszi csapadék a szokásosnak a felét sem érte el. A nyár első hónapjában némileg melegebb és szárazabb időre lehet számítani, mint egy átlagos júniusban. Lakatos Mónika tájékoztatása szerint a tavaszi középhőmérséklet 12,2 Celsius-fok volt, ez az átlagosnál 1,6 fokkal volt melegebb.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján az enyhe tél után márciusban is folytatódott a megszokottnál melegebb idő. A szokásosnál 3,5 Celsius-fokkal melegebb volt abban a hónapban, több napi melegrekord is megdőlt.
Márciusban a legalacsonyabb hőmérsékletet 11-én Zabaron mérték, ahol mínusz 8,5 fok volt. A legmelegebb március 17-én, Letenyén volt, 23,4 fokig emelkedett a hőmérséklet.
Áprilisban a leghidegebb napon (15-én) szintén Zabaron mínusz 3,8 fokig hűlt le a levegő. A legmagasabb hőmérsékletet április 24-én Tiszaszalkán mérték, 25,8 fokot.
Májusban a sokévi átlagnál alacsonyabb volt a havi középhőmérséklet Magyarországon, és ezzel megszakadt egy hosszú, tavaly október óta tartó periódus, amikor minden hónap az átlagosnál melegebb volt a Kárpát-medencében. A legalacsonyabb hőmérsékletet 6-án Nyírlugoson mérték, mínusz 1,6 fokig hűlt a levegő. A legmelegebb május 23-án, Körösszakálon volt, 31,7 fok.
Az éghajlati szakértő kitért arra is, hogy országos átlagban idén tavasszal mintegy 40 szeles napot rögzítettek, ez nagyjából megfelel a sokéves átlagnak. Megjegyezte, hogy a legerősebb széllökések átlaga 75 kilométer/óra körüli volt, ami viszont meghaladja a sokéves átlagot.
Lakatos Mónika elemzése szerint a Kiskunság középső területein a szokásosnak a felét sem érte el a tavaszi csapadék. A Nyírségben a tavaszi normál mennyiség mintegy 70 százaléka hullott le. A déli határ menti területeken viszont az átlag másfélszeresét is meghaladó csapadékot rögzítettek a meteorológusok.
A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig Szent György napjától számította, így az állattenyésztéssel foglalkozók az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről a nyári legelőterületekre. Ekkor történt a pásztorok, béresek megfogadása vagy a juhbemérés, bár más nevezetes napok is ismertek voltak, mint például a zöldcsütörtök vagy a nagypéntek.
A néphagyományainkban a békák időjóslása meghatározónak számított, mert ha április 24-e előtt megszólaltak, úgy tartották, hogy a nyár száraznak ígérkezik. Amennyiben a békák kuruttyolása Szent György napja utáni időszakra tolódik, a tavasz kedvező időjárást hoz, és a nyár korán beköszönt, szép idővel.
Bonta Imre, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzési főosztályának vezetője kedden az MTI-vel azt közölte: a legfrissebb 30 napos előrejelzés alapján az átlagosnál kissé hűvösebb május után a sokévi átlaghoz képest júniusban ismét melegebbre lehet számítani. A csapadék országos átlagban várhatóan elmarad az ilyenkor szokásostól. Kiemelte: az Országos Meteorológiai Szolgálat tíz napon túl már csak hőmérsékleti vagy csapadékanomália-előrejelzést készít.
– Az a szakmai álláspont, hogy az egy hónapon túli, illetve évszakos számítógépes anomália-előrejelzések beválása egyelőre olyan alacsony, hogy azok legfeljebb kísérleti eredményeknek tekintendők, ezért nem tanácsos rájuk sem gazdasági, sem más döntéseket (például a nyaralás tervezését) alapozni – tette hozzá a főosztályvezető.
Az elmúlt huszonöt év két leghidegebb májusát követő nyarak közül az egyik (2004-es) az elmúlt évtizedek egyik leghűvösebb, míg a másik (1991-es) az egyik legmelegebb nyara lett.
