Egyre kisebb lakásra telik a fizetésünkből

A nógrádiak havi fizetésükből 2 négyzetméternyi ingatlant vehetnek, míg a budapestiekéből 1 négyzetméternyire sem futja.

SzE
2016. 03. 31. 11:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megint kevesebb négyzetméternyi lakást ér a pénzünk. Ezt a következtetést lehet levonni abból az elemzésből, melyet az Otthontérkép szakértői készítettek. A vizsgálat apropóját az értékesítési árak adóhivatal általi aktualizálása adta. Tehát az, hogy a NAV közölte azokat a tényleges vételárakat, amelyeken a lakások gazdát cseréltek az elmúlt évben.

A statisztikákból kiderül, hogy tavaly az ország egészét tekintve átlagosan 13,8 százalékkal nőtt a lakások értékesítési ára, a nettó bérek esetében azonban mindössze 3 százalékos emelkedés történt. Ennek hatására az előző évben érezhetően kevesebb négyzetméternyi lakást vásárolhattunk egyhavi fizetésünkből, mint 2014-ben. Az viszont minden vásárló számára örömteli, hogy a fizetésünk még 2015-ben is sokkal többet ért a lakáspiacon, mint 5-6 évvel ezelőtt.

„Az immár két éve tartó hazai lakáspiaci áremelkedés, amely először Budapest belvárosában érződött, majd egyre kijjebb gyűrűzve elérte a legtöbb magyar nagyvárost is, nem csak a kínálati árakban és a félhivatalos statisztikákban, hanem az adóhivatal adataiban is látványosan visszaköszön” – mondja Ditróy Gergely. Az Otthontérkép vezető elemzője kiemeli, hogy mivel az induló árszint nagyon alacsony, hiába van szó akár 10 vagy 20 százalékos növekedésről – például arról, hogy egy korábban 15 millióért kínált ingatlan ára 17-18 millióra nőtt –, még mindig nem beszélhetünk igazán elszállt árakról. Főleg akkor nem, ha a hazai lakásárakat összehasonlítjuk a szomszédos országokéval.

A hazai lakásárak nem hogy a cseh vagy a szlovén (ahol közel dupla az átlagos négyzetméterár), de még a szlovák és a horvát árakkal sem versenyeznek. A mi szintünk ma még a romániaival egyezik, aminek a vevők azért okkal örülhetnek. A helyzet azonban kettős, hiszen míg a felkapottabb városokban, környékeken és lakástípusoknál valóban érdemi áremelkedés tapasztalható, addig a kisvárosokban és a vidéki települések egy jelentős részén továbbra sem látható a valódi élénkülés. Akár az árakat, akár az értékesíthetőséget vizsgáljuk, az itt található ingatlanok és tulajdonosaik számára még a 2015-ös év sem jelentett igazi fordulatot.

Az árak területi különbségei megyénként erősen megmutatkoznak. Jó példa erre Nógrád megye, ahol csaknem 2 négyzetméter jön ki egy havi nettó fizetésből. Ez azonban nem a magas béreknek tudható be, sokkal inkább annak, hogy eleve olcsók az ingatlanok.

„Megyei szinten igen erőteljes a szórás. A legdrágábban Budapesten cseréltek gazdát az ingatlanok, átlagosan 274 ezer forintos négyzetméteráron. Ezt követi Győr-Moson-Sopron és Pest megye. A legalacsonyabb összeget, kevesebb mint 85 ezer forintot Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében kellett fizetni egy négyzetméter otthonért” – mondja Fodor Szabolcs, az Otthontérkép elemzője.

Az emelkedés mindenképpen Budapesten a legjelentősebb, ahol 2014-hez képest minden kerületben legalább 15 százalékkal nőttek a négyzetméterárak. Itt a lakásvásárlók havi fizetésükből kevesebb mint 1 négyzetméternyi ingatlant tudnak megvenni.

A területi szórás itt is jelentős: a legdrágább kerületnek az V. és a II. kerület bizonyult, ahol több mint 400 ezer forintos fajlagos árakkal találkozhatunk. A legolcsóbb városrészek a XXIII. és a XXI. kerület, ahol csak valamivel több mint 170 ezer forintos négyzetméterárral lehetett kalkulálni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.