Megint kevesebb négyzetméternyi lakást ér a pénzünk. Ezt a következtetést lehet levonni abból az elemzésből, melyet az Otthontérkép szakértői készítettek. A vizsgálat apropóját az értékesítési árak adóhivatal általi aktualizálása adta. Tehát az, hogy a NAV közölte azokat a tényleges vételárakat, amelyeken a lakások gazdát cseréltek az elmúlt évben.
A statisztikákból kiderül, hogy tavaly az ország egészét tekintve átlagosan 13,8 százalékkal nőtt a lakások értékesítési ára, a nettó bérek esetében azonban mindössze 3 százalékos emelkedés történt. Ennek hatására az előző évben érezhetően kevesebb négyzetméternyi lakást vásárolhattunk egyhavi fizetésünkből, mint 2014-ben. Az viszont minden vásárló számára örömteli, hogy a fizetésünk még 2015-ben is sokkal többet ért a lakáspiacon, mint 5-6 évvel ezelőtt.
„Az immár két éve tartó hazai lakáspiaci áremelkedés, amely először Budapest belvárosában érződött, majd egyre kijjebb gyűrűzve elérte a legtöbb magyar nagyvárost is, nem csak a kínálati árakban és a félhivatalos statisztikákban, hanem az adóhivatal adataiban is látványosan visszaköszön” – mondja Ditróy Gergely. Az Otthontérkép vezető elemzője kiemeli, hogy mivel az induló árszint nagyon alacsony, hiába van szó akár 10 vagy 20 százalékos növekedésről – például arról, hogy egy korábban 15 millióért kínált ingatlan ára 17-18 millióra nőtt –, még mindig nem beszélhetünk igazán elszállt árakról. Főleg akkor nem, ha a hazai lakásárakat összehasonlítjuk a szomszédos országokéval.
A hazai lakásárak nem hogy a cseh vagy a szlovén (ahol közel dupla az átlagos négyzetméterár), de még a szlovák és a horvát árakkal sem versenyeznek. A mi szintünk ma még a romániaival egyezik, aminek a vevők azért okkal örülhetnek. A helyzet azonban kettős, hiszen míg a felkapottabb városokban, környékeken és lakástípusoknál valóban érdemi áremelkedés tapasztalható, addig a kisvárosokban és a vidéki települések egy jelentős részén továbbra sem látható a valódi élénkülés. Akár az árakat, akár az értékesíthetőséget vizsgáljuk, az itt található ingatlanok és tulajdonosaik számára még a 2015-ös év sem jelentett igazi fordulatot.
Az árak területi különbségei megyénként erősen megmutatkoznak. Jó példa erre Nógrád megye, ahol csaknem 2 négyzetméter jön ki egy havi nettó fizetésből. Ez azonban nem a magas béreknek tudható be, sokkal inkább annak, hogy eleve olcsók az ingatlanok.
„Megyei szinten igen erőteljes a szórás. A legdrágábban Budapesten cseréltek gazdát az ingatlanok, átlagosan 274 ezer forintos négyzetméteráron. Ezt követi Győr-Moson-Sopron és Pest megye. A legalacsonyabb összeget, kevesebb mint 85 ezer forintot Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében kellett fizetni egy négyzetméter otthonért” – mondja Fodor Szabolcs, az Otthontérkép elemzője.
Az emelkedés mindenképpen Budapesten a legjelentősebb, ahol 2014-hez képest minden kerületben legalább 15 százalékkal nőttek a négyzetméterárak. Itt a lakásvásárlók havi fizetésükből kevesebb mint 1 négyzetméternyi ingatlant tudnak megvenni.
A területi szórás itt is jelentős: a legdrágább kerületnek az V. és a II. kerület bizonyult, ahol több mint 400 ezer forintos fajlagos árakkal találkozhatunk. A legolcsóbb városrészek a XXIII. és a XXI. kerület, ahol csak valamivel több mint 170 ezer forintos négyzetméterárral lehetett kalkulálni.
