Az építkezők igyekeznek minél több forrásból tájékozódni, mielőtt belevágnak a munkálatokba: először szakemberekhez fordulnak tanácsért (56 százalék), ezt követően a család és a barátok véleményére kíváncsiak (36 százalék), majd fórumokon (36 százalék) és webshopokon (26 százalék) gyűjtenek információt – derül ki abból a friss kutatásból, amelyet a Bramac építészmérnökök és magánépíttetők megkérdezésével készített a Construma építőipari szakvásáron. A laikusok, amikor még csak tájékozódnak, a legkevésbé az építőanyag-kereskedések és tüzépek szakembereinek véleményét kérik ki, az ő tudásuk inkább csak a kivitelezés során értékelődik fel.
A felmérésből kiderül, hogy a laikusok a tájékozódást követően a legtöbb területen és kérdésben okosabbnak érzik magukat, mint ahogy azt az építészek a gyakorlatban tapasztalják. Leginkább a házelosztással kapcsolatban vannak markáns elképzeléseik: erről az építtetőknek 85 százalékának határozott az álláspontja. Másodsorban azt tudják leginkább, hogy milyen alapstílusjegyeket szeretnének látni az otthonukon: ezt 79 százalékuk szintén pontosan megmondja. A megkérdezettek 77 százaléka teljesen vagy nagyjából biztos a nyílászárók és a hőszigetelés kérdésében is. A legkevésbé a burkolóanyagokkal kapcsolatban van konkrét elképzelésük az építkezés előtt, illetve korai szakaszában.
Az építészek, bár hozzávetőlegesen ezt a fontossági sorrendet tapasztalják a magánépíttetőknél, úgy látják, csak 42 százalékuknak van valójában konkrét elképzelése arról, mit szeretne. Markáns elképzelések ide vagy oda, a laikusok saját bevallásuk szerint a tervezés és a kivitelezés folyamatában is kikérik szakember véleményét: a fűtésről 68, a hőszigetelésről 65, a tető kialakításáról 64 százalékuk érdeklődik. A legkevésbé az alapstílusjegyekben és a burkolóanyagokban hagyják másra a döntést.
A kutatásból kiderül az is, hogy míg a fő irányvonalak meghatározásakor igen, addig a megvalósításban már sokkal kevésbé támaszkodnak szakértőre a laikusok. Emiatt viszont gyakran megtörténik az, hogy az eredeti tervek vakvágányra kerülnek, a végeredmény minőségének pedig nem sok köze lesz az eredetileg tervezetthez. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szakemberekkel történő konzultáció után sok építtető igyekszik minél több munkát saját maga elvégezni, barkács megoldásokat alkalmazni és abban reménykedni, hogy mindez költséghatékonnyá teszi a kivitelezést.
„Az új állami támogatásoknak köszönhetően az emberek ma újra építkeznek, felújítanak. Már nemcsak meghibásodás esetén nyúlnak például a tetőhöz, hanem hőszigetelési és energiatakarékossági okok miatt is. Az ezzel kapcsolatos döntéseket úgy hozzák meg, hogy több helyről tájékozódnak, különböző forrásokból kiművelik magukat. Kvázi rögtönzött szakértői lesznek egy-egy területnek a szerint, ahol éppen tart az építkezés” – értékelte a kutatás eredményeit Miheller Gábor, a Bramac Kft. ügyvezetője.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magánépíttetők mindenképp a megszerzett tudás és a kapott szakmai tanácsok alapján döntik el, a ház mely területei azok, amelyekre kiemelt figyelmet fordítanak, és melyek azok, ahol hajlandóak kisebb-nagyobb kompromisszumokat kötni, akár a minőség rovására is. Az például közös az laikus építtetőkben, hogy 89 százalékuk nem spórolna az alapozáson, míg 88 százalék a hőszigetelésre sem sajnálná a pénzt. A tető és tetőtér kialakításán, a burkoláson és a villanyszerelésen viszont már rengetegen spórolnának, ami teljes mértékben összecseng az építészek tapasztalataival. Ugyanakkor míg a szakemberek ezzel tisztában vannak, addig a laikusok nem feltétlenül látják azt, hogy az épületek energiavesztesége leginkább a tetőknél jelentkezik. Pedig az mindenképpen hatalmas költségmegtakarítást jelent, ha valaki tisztában van a tetők paramétereivel és az alapján választ közülük. Ráadásul ez nemcsak a hőszigetelésben érezhető, hanem a viharállóságban, vízzárásban is.
