„A tervezett lépések mindenképpen fehérítenék a bérlakások piacát, emellett ösztönöznék azt is, hogy az emberek lakóhelyüktől távolabbi településen is munkát vállaljanak” – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a parlament előtt lévő adócsomagról. Kiemelte: adómentessé válhat a lakhatási támogatás, amennyiben a munkavállaló hetente legalább 36 órát dolgozik, állandó lakhelye minimum 60 kilométerre van munkahelyétől, vagy az oda- és visszautazás ideje meghaladja a három órát.
A tervezett intézkedések kedvezőek a munkáltatók számára, hiszen a mobilizációt támogató cégek társasági adókedvezményt is kaphatnak. A lakhatási támogatás mértékét a minimálbérhez köti a tervezet: a foglalkoztatás első két évében annak 40 százalékát fizetheti adómentesen a munkáltató, a következő két évben negyedét, majd az ötödik évben 15 százalékot adhat. Mindez havi szinten több tízezer forintos támogatást jelenthet.
Az átalakítás a lakástulajdonosokat is érintheti, mivel az átalányadózásról szóló szabályok a jövőben a magánszemélyként bérbeadókra is vonatkozhatnak. Ugyanakkor több kérdés még nem tisztázott a tervezetben. „Egyrészt lehet úgy is értelmezni a javaslatot, hogy a lakhatási támogatásra csak az újonnan felvett munkavállalók lesznek jogosultak. Másrészt nem teljesen világos, ha valaki magánszemélyként az átalányadózást választja, akkor mennyi adót kell fizetnie” – mutat rá Balogh László. Az Ingatlan.com szakértője szerint a kínálat alapján a magyar piac mérete még óvatos becsléssel is 100 milliárdos nagyságrendű lehet évente, de a feketézés miatt pontos számot nehéz mondani. Mindenesetre ha a változások növelik a költözési hajlandóságot, az rövid és hosszabb távon is élénkíti a piacot, elsősorban a városokban.
Ugyan a szerdán nyilvánosságra került tervezet még változhat, az valószínűsíthető, hogy az intézkedések kedveznek a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt, előbbiek ugyanis kedvezményesen nyújthatnak támogatást a dolgozóknak, akik így kevesebből is megúszhatják a bérlést. A lakást kiadók számára a várható új szabályozás azért jöhet jól, mert a bérleti díjak akár úgy is növekedhetnek, hogy az a bérlőknek kevesebb pénzébe kerül. Balogh László szerint az új szabályok azoknak nem kedveznek, akik nem a fizetésükből fedezik lakásbérleti díjukat, ők a változásból csak az áremelkedést érezhetik meg. Ez különösen a fejlett és munkaerőhiánnyal küzdő településeken – például Budapesten, Győrben, Székesfehérváron és Kecskeméten – várható. Azokat a munkavállalókat is hátrányosan érintheti a javaslat, akiknek állandó lakhelyük és munkahelyük ugyanazon a településen van, vagy munkáltatójuk annak ellenére nem ad nekik támogatást, hogy jogosultak lennének rá.
