Talán senkit sem lep meg, hogy leggyakrabban a piszkos anyagiak miatt vitatkoznak a szomszédok: a tapasztalatok szerint általában a gazdálkodással és a közös képviselő elszámolásának korrektségével kapcsolatban merülnek fel kérdések. Ennek egyik legfőbb oka, hogy sok lakóközösség esetében nem működik megfelelően a számvizsgáló bizottság – mondja Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke, aki más, gyakran mindannyiunk számára ismert helyzetekről, valamint rendhagyó tapasztalatairól is beszámolt nekünk.
A szomszédok között többnyire zajkeltés miatt alakulnak ki viták: az éjszakai barkácsolás, a fúrás, a kopácsolás, illetve a rendszeres kutyaugatás egyaránt zavaró lehet a többi lakó számára. Ezek a nézeteltérések ritkán fajulnak el, de azért az ügyletekbe általában bevonják a közös képviselőt, aki felszólító levelet fogalmaz meg. Ha ezzel sem tudnak hosszú távú eredményt elérni, akkor a tulajdonos eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzatnál, amivel a gond az, hogy problémát bizonyítani elég nehéz. Ha például éjjel, teljesen véletlenszerűen barkácsolnak, a családtagokon kívül kevés tanú állhat rendelkezésre.
Ha a társasház rendelkezett arról, hogy a lakásokhoz pontosan melyik beállóhely tartozik, annak használatáért pedig fizetni kell, akkor a parkolás is heves viták forrása lehet: ilyenkor először meg kell próbálni elmagyarázni a szabályszegő sofőrnek, hogy ha nem fizet a közösségnek, akkor nincs joga igénybe venni a közös tulajdont sem. Ennyi erővel ugyanis bármelyik lakó megtehetné ezt, nem csak azok, akik ennek érdekében többletterhet is vállalnak.
Gyakran vált ki nézeteltéréseket a felújítás, karbantartás elmaradása is, illetve az, hogy sok lakó azonnali intézkedést követel, pedig ez általában nem várható el. Ennek oka, hogy a törvény pontosan meghatározza, mi tekinthető felújításnak, részleges felújításnak, karbantartásnak vagy korszerűsítésnek, a hibajavításokon kívül más esetekben pedig nincs azonnali intézkedési kötelezettség.
Ha például felpúposodik a fal és pereg a vakolat, annak leverésével kapcsolatban lépni kell – ám a bevakolás és a helyreállítás már más kategóriába tartozik: erről már külön kell döntenie a közgyűlésnek, lévén komoly anyagi vonzata is van. Figyelembe kell venni, hogy az adott év pénzügyi tervét közgyűlésen fogadják el. Ebben szerepel, hogy pontosan mit terveznek megoldani, felújítani, helyreállítani. Tehát ha hirtelen felbukkan valamilyen hiba, többnyire várni kell a következő közgyűlésig annak kijavításával, mert ebbe már a tulajdonosoknak is van beleszólásuk.
A legbonyolultabb helyzetekhez általában a beázás vezet: ha ez megtörténik, a tulajdonosok elsőként a fölöttük lakót keresik meg, és jelzik a problémát. „A felső szomszéd viszont általában tagad, hiszen a víz lefelé szivárog, így nála nem feltétlenül látszik a probléma nyoma. A csőtörés, csőrepedés azonban az ő lakásában történik, így bontani, javítani is ott kell” – magyarázza. Ilyenkor többnyire nagy a harc, de a szomszédnak be kell látnia, hogy az alatta lakó nem ázhat az ő csőtörése miatt.
Gyakran előfordul, hogy a közös képviselő csak a közgyűlésen osztja ki a beszámolóhoz kapcsolódó táblázatokat és adatokat, nem küldi ki azokat előzetesen. Ilyenkor már többnyire nincs idő és lehetőség arra, hogy a lakók ezeket tanulmányozzák, az adatok alapján felkészüljenek. Ez komoly problémát jelenthet a közgyűlésen, hiszen a friss információkkal csak ott szembesülnek: emiatt a tulajdonosok joggal hívhatják fel a figyelmet a problémára, okkal reklamálhatnak.
Általánosnak tekinthető az is, hogy ha valaki elmarad a közös költség befizetésével, nem indítják meg a szükséges intézkedéseket, tehát a fizetési meghagyásos eljárást, emiatt pedig csak gyűlik a tartozás. Ez a későbbiekben az egész lakóközösség számára komoly gondokat jelenthet, így nem jó, ha a ház nem intézkedik időben.
Bék Ágnes az általános gondok mellett elmesélte nekünk egyik saját tapasztalatát is: előfordult, hogy valaki azért panaszkodott a fölötte lakóra, mert az reggel hatkor zárta le az ágyneműtartót, az pedig lehallatszott, pedig ő nyolcig szeretett aludni. A szomszédok viszont úgy vélték: mivel reggel elmennek a munkahelyükre, nem tudnak ezzel nyolcig várni. „Az együttélés során nemcsak elvárásoknak kell megfelelni, hanem egyfajta tűrési kötelezettséget is kell vállalni. Ha ugyanis valaki társasházban vagy lakásszövetkezetben él, számolnia kell azzal, hogy ott más emberek is laknak, mozognak, zörögnek, esetenként buliznak. Ha ez nem válik rendszeressé, tűrni, alkalmazkodni is kell” – emeli ki Bék.
A szakember szerint ugyanakkor az a legnagyobb probléma, hogy sok tulajdonos egyáltalán nem érdeklődik a társasház ügyei iránt, távol marad a közgyűlésektől, utólag viszont reklamál. Pedig az fontos, hogy a lakók figyelembe vegyék: azon a fórumon kell hangot adniuk a problémáiknak, ahol erre ténylegesen lehetőségük van, ahol változásokat is ki tudnak eszközölni. Emellett meg kell érteniük, hogy ilyenkor a tulajdonosok a saját pénzükről döntenek, így célszerű együttműködni és közösen gondolkodni.
