Most kell cselekedniük a zártkertek tulajdonosainak, ha gyorsabban és jobb áron akarják eladni az ingatlanaikat, mert csak az év végéig kérhetik ingyen az ehhez szükséges átsorolást a földhivatalnál. Ám a több mint egymilliónyi zártkerttulajdonos közül ezt kevesen kérelmezték. Általában akkor döbbennek rá az átminősítés szükségességére, amikor el akarják adni a zártkerti telket. Ez ugyanis jelenleg a földforgalmi törvény hatálya alá esik, így eladás esetén végig kell szenvedniük a termőföldekre vonatkozó tíz hónapos procedúrát – ebből a földhivatali kifüggesztési és jóváhagyási folyamat akár fél évet is igénybe vehet –, nem beszélve arról, hogy területüket cégnek vagy külföldinek nem értékesíthetik.
Az átminősített, azaz a művelés alól kivett zártkertek viszont tényleges funkciójuknak (például lakóingatlan, üdülő) megfelelően vehetnek részt az ingatlanforgalomban, így jóval drágábban adhatók el, és az adásvétel ügyintézési ideje is jelentősen lerövidül. Amennyiben tehát a zártkerti tulajdonos nem mezőgazdasági termelő, érdemes minél hamarabb letöltenie a Földhivatali Portálról a megfelelő formanyomtatványt, és benyújtania az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalnál. Az ügyintézés ugyanis a legjobb esetben is elhúzódhat 30 napig, és ősszel a földhivatalok még leterheltebbek lesznek, a soron kívüli eljárás viszont már ingatlanonként tízezer forintba kerül.
Az átminősítés a reménybeli vevő számára is előnyös: ha a zártkert termőföldnek számít, akkor neki is meg kell felelnie a földforgalmi törvénynek, így például okirattal igazolt földművesnek kell lennie, környékbeli lakhatást igazolnia, és meg kell küzdenie az elővásárlási joggal rendelkezővel. Márpedig aligha várható el a telekvásárlótól, hogy ilyen végzettsége legyen, ha egyáltalán nem akar ott gazdálkodni – sok zártkerti ingatlan erre már csak méretei okán sem alkalmas –, csak hobbitelekként használná vagy lakna valahol.
Különösen vonzó lehet a zártkerti ingatlanok vásárlása azoknak, akik családi otthonteremtési kedvezményt (csok) vehetnek igénybe. A csok szabályait ugyanis könnyítették az összkomfort terén, és egy újabb módosítás révén már zártkerten és külterületen is lehet építkezni. További fejlemény, hogy a kormány a napokban módosította az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló rendeletet. Ennek nyomán a zártkertek eddigi 3 és 5 százalékos beépítési arányát akár 10 százalékra is emelhetik az önkormányzatok. Így a jelenlegi 30-40 négyzetméteres zártkerti gazdasági épületeket lakóházakká is bővíthetik. Nem beszélve arról, hogy a csok alsó határának számító 90 négyzetméteres lakóingatlan felépítéséhez is elegendő lehet egy ezer négyzetméteres terület, az eddigi jóval nagyobbal szemben.
Magyarországon egyébként több mint 200 ezer hektárra rúg a zártkerti terület, és ezek több mint 1,150 millió földrészletből állnak, s osztatlan közös vagy egyéni tulajdonban vannak, ám jelentős részüket a tulajdonosok nem tudják, vagy nem akarják megművelni, pedig művelési kötelezettségük van, melynek elmulasztása bírsággal sújtható.
