Szinte csak magyarok maradtak a fejlesztők között

A korábban lakásépítésben utazó cégek jó része eltűnt a piacról, a külföldi hátterűek legalábbis mindenképp.

A 2008–2009-es válság miatt hirtelen padlóra kerülő ingatlanpiac kegyetlenül sújtott le a fejlesztőkre, többségük már önmagában a recessziót sem lett volna képes átvészelni, a szocpol, illetve a támogatott hitelek 2009-es megszüntetése, valamint az áfa 20-ról 25 százalékra emelése pedig tovább súlyosbította a helyzetet. A 2009-es év a közvetítőket is erősen megütötte: tavaszról őszre felére apadt a korábban 30 ezresre becsült létszámuk.

A kisebb fejlesztők a visszaesésre nagy arányban reagáltak a roló szinte azonnali lehúzásával: az egyik ingatlanközvetítő franchise-hálózat például megnézte, mi történt a budapesti és agglomerációs beruházókkal, eredményeik pedig azt mutatták, hogy a vizsgált 200 cég 70–80 százaléka egyből költséget csökkentett, aki pedig tehette, még a kezdeti stádiumban leállította az építkezést, csökkentette a dolgozói létszámot, felezte-harmadolta a hirdetési büdzsét, csak hogy kezelni tudja pénzügyi problémáit. A külföldi befektetők maradék lakásaikat gyorsan kiárusították és kivonulnak a piacról, korábban megvásárolt telkeiken már egy kapavágást sem tettek. Az Orco ingatlanfejlesztő cégei például szinte azonnal behúzták a kéziféket, talpra soha nem álltak, jelenleg nagyrészt végelszámolás alatt vannak. A válság éveiben árbevételük gyakorlatilag nem is volt, illetve mérleget sem adtak be.

A több IV., XIII. és XIV. kerületi lakásprojekteket jegyző AL Holding 2010 októbere óta áll felszámolás alatt, korábban pedig adóhatósági végrehajtás is volt ellene. A társaság legutolsó elérhető mérlege 2010-es, akkor 2 milliós nettó árbevétellel és 24 milliós veszteséggel zárták az évet, míg egy évvel korábban nagyjából 100 milliós bevétel mellett írtak le közel 1 milliárd forintnyi veszteséget. A felszámolási pályázat szerint a vállalatnak csupán egy ingatlanberuházó cégben van mintegy 200 milliós érdekeltsége, azt lehet csak pénzzé tenni. Ugyan nem áll felszámolás alatt, de a fővárosi Narancsliget lakóparkot jegyző SL Group sem viselte el a válságot: a cég évekig mérleget sem adott be, tavaly is mindössze 600 ezres bevételre tett szert, ám vesztesége ennek még így is több mint kétszerese volt.

A főleg a pesti peremkerületekben fejlesztő Elephant-Holding Zrt. a válság ideje alatt gyakorlatilag megszűnt létezni: 2011-ben és 2012-ben nem volt érdemleges árbevétele, 2013-ban és 2014-ben is csak 20 és 30 milliós árbevételt termelt – és még amellett is 9 és majdnem 160 milliós veszteséget könyvelt el. A ciprusi tulajdonosi háttérrel rendelkező cégnek árbevétele még tavaly sem volt, vesztesége 20 milliót tett ki. A társaság egyébként a válság indulási időszaka tájékán szerezte meg a fővárosi XVII. kerületben, Maglódon és Gyömrőn több millió négyzetméternyi fejleszthető területtel rendelkező Rákos mezeje Zrt.-t, ahol még 2009 elején is azt tervezték, hogy 20 év alatt komoly lakó-, ipari és kereskedelmi beruházásokat hajtanak végre.

A Király utcai projektje miatt elhíresült, az országba nagy elánnal érkező Fadesa spanyol anyacége már a válság elején csődvédelmet kért, a 270 lakásos Central Passage-t pedig elég silány minőségben építette meg hazai leányvállalata. A korábban komoly észak-csepeli fejlesztéseket tervező cég papíron még létezik, de gyakorlatilag tetszhalott: 2011 óta évi pár milliós, illetve maximum pár 10 milliós árbevétel mellett 2-2,5 milliárdos veszteséget ír le.

A külföldi háttérrel rendelkező, válság előtt igen aktív fejlesztők közül gyakorlatilag csak a Gozsdu-udvart és a Marina-partot is jegyző Autóker Holding Zrt. maradt talpon: a vállalat az elmúlt öt évben is 600-700 milliós nettó árbevételt ért el, és bár 2011 és 2013 között 300-700 milliós veszteséget termelt, tavalyelőtt már 200, tavaly pedig 660 milliós nyereséget ért el. A holding 2007-ben távozott elnök-vezérigazgatója és a Cordia tavaly év végén Cordia-Triholding néven közös céget is alapított, majd közel 300 lakásos fejlesztésbe fogott a Marina-parton. A két cég külön-külön is nagyon aktív: a Triholding egyebek közt a Klauzál utcában épít 100 lakásos apartmanházat, de egy 100 lakásos épületet is épp most húznak fel a Király utcában. A Cordia szintén dolgozik saját projektjein: nyolc fővárosi helyszínen, például a Corvin negyedben, Zuglóban és a Madárhegyen építenek összesen 1500 lakást.

A Cordiához hasonlóan hazai háttérrel rendelkező Biggeorge szintén átvészelte a válságot, jelenleg mintegy 3000 lakás építését készíti elő, ugyancsak 8 helyszínen. A XI. kerületi Sasad Liget folyamatosan készül, de futnak fejlesztéseik a VII. és a XIII. kerületben is. Az OTP Ingatlan ugyancsak megmaradt a nagy fejlesztők között: a cég még az elmúlt öt évben is évi 1-3,5 milliárdos nettó árbevételt produkált, és bár volt olyan év, amelynek nyeresége közel 5 milliárd forintot tett ki, jellemzően sok száz milliós mínuszokkal zárták az éveket. Jelenleg balatoni, győri és fővárosi projektjeikkel egyaránt piacon vannak, elég aktívak.

A nagyobb hazai cégek közül a Pesti Házak Zrt. is túltette magát a válságon, még 2011–2013-ban is 80-110 milliós bevételt könyvelt el, bár érdemi nyereséget nem termelt. Az elmúlt két évben már nagyságrendekkel estek a bevételei is, ami érthető, hiszen üres lakásaik gyakorlatilag elfogytak, a válság alatt pedig érdemben nem fejlesztettek.

A Metrodom-csoport, amely korábban nem tartozott a nagy fejlesztők közé, az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai céggé nőtte ki magát: jelenleg több mint 2000 lakás építését tervezi, ehhez pedig már az idei év elején megvásárolt több nagy építési telket.

Mindenképpen látványos, hogy a válság előtt altív külföldi cégek szinte teljesen eltűntek a hazai piacról, talpon szinte csak a hazaiak maradtak. Ők most viszonylag jó pozícióban vannak, lévén az új lakások a válság alatt gyakorlatilag teljesen elfogytak, viszont lenne rájuk kereslet. Az Ingatlan.com friss felméréséből például az látszik, hogy az ezek iránt való érdeklődés idén csaknem 25 százalékkal nőtt.