Hozzávetőlegesen 40-50 százalékkal növekedett az elmúlt időszakban az albérletek száma. Így egyre nehezebb hosszú távra kiadni a lakásokat, és a bérleti díjakat is óvatosabban kell megszabni a korábbinál – tudtuk meg az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzőjétől. Balogh László elmondta: érdemes végiggondolni, milyen bérlőknek – például kispénzű egyetemistáknak vagy jómódú családoknak – kívánjuk kiadni. Az ingatlant ugyanis a leendő beköltözők igényeihez igazodva célszerű kialakítani, felszerelni. Ugyancsak fontos szempont, hogy a bérleményt megfelelő felületeken hirdessük meg. Eddig ugyanis a szűkös kínálat miatt a legtöbb esetben elegendő volt az ismerősök között elhíresztelni, hogy van kiadó lakás, és máris akadt jelentkező. Manapság viszont már keresni kell a beköltözőket, hirdetni kell.
A szakember úgy véli: egyre fontosabb a bérlemények körültekintő beárazása is, az albérletárak növekedése ugyanis az év elején megtorpant. A fővárosban átlagosan 130 ezer forint volt a havi bérleti díj január közepén, ez pedig megegyezik a tavaly januári árszinttel. Az albérletpiacon főszezonnak számító tavaly augusztusi átlaghoz képest viszont hétszázalékos csökkenésnek felel meg.
– A januári adatok arra utalnak, hogy az év elején egyensúlyba került a kereslet és a kínálat a fővárosi albérletpiacon. Erre számítani lehetett, mert 2015-ben és 2016 első felében a befektetési célú vásárlások az adásvételek 30 százalékát adták – fogalmazott a vezető gazdasági elemző. Mint hozzátette: a befektetők által megvett lakások visszakerültek az albérletpiacra, illetve rövid távon – például lakáshotelként – hasznosítják őket, de az utóbbi módszer kisebb részt fed le a piacból.
A szakember megjegyezte: a munkavállalóknak adható adómentes lakbértámogatás hosszú távon is befolyásolhatja a bérleti piacot. A juttatásban részesülők lakhatási költsége havi 50 ezer forinttal is csökkenhet, a lakbértámogatás széles körű elterjedése pedig fehérítheti a piacot. Ami nem ártana az üzletágnak, miután jelenleg a bérlemények zömét feketén adják ki. Ugyanakkor érdekes jelenség – fűzte hozzá a szakember –, hogy a bérbeadók többsége ugyan nem vallja be az adóhatóságnak az ingatlanok kiadásából származó jövedelmét, ám mégis szinte mindenki szerződést köt a bérlővel. Az adófizetés elkerülése pedig az esetleges jogviták esetén nehezíti a fellépést a lakókkal szemben, mert a szerződések terhelők a tulajdonosokra nézve is.
A szakértő arról is beszélt, hogy a tulajdonosok többsége nem fogadja be a gyermekes családokat és kisállattal rendelkező jelentkezőket. A családokat ugyanis csak hosszas procedúra után lehet kitenni a lakásból, az állatok pedig nemkívánatos nyomokat hagyhatnak maguk után. A családosok befogadásakor ugyanakkor mind gyakoribb megoldás, hogy a bérbeadó közjegyző előtt köt szerződést az ügyfelével, megállapodásban rögzítik a felek a kiköltözés módját. Az ilyen egyezségek megkötése néhány tízezer forint kiadással jár, de a tulajdonosnak a közjegyzői okirat birtokában nem kell lefolytatnia bonyolult eljárásokat, ha ki akarja költöztetni a bérlőket. A családok általában manapság valamivel drágábban jutnak albérlethez, mint a kevésbé „problémás” lakók – jegyezte meg a szakember.
Balogh László hozzátette: a szerződéskötés előtt hasznos minél alaposabban kikérdezni a leendő beköltözőket, mert az ismerkedés során kiderülhet: a jelentkezőnek olyanok a jövedelmi viszonyai, hogy nem tudja hosszú távon fizetni a bérleti díjat, és emiatt nem érdemes szerződni vele.
A vezető gazdasági elemző elmondta: egyre több olyan cég jelenik meg a piacon, amely teljeskörűen elvégzi a tulajdonos helyett a teendőket, a bérlő felkutatásától a szerződéskötésen és a pénzbeszedésen át akár az adóügyek rendezéséig. Ezek a vállalkozások általában tíz százalék körüli jutalékot kérnek a befolyt bérleti díjból, de garanciát vállalnak a megfelelő üzletmenetre és a hozamra.
