Műemlékrombolás: tönkreteszik, hogy lebonthassák?

Fél éve ázik tető nélkül egy műemlék klasszicista palota a Dózsa György úton. Trükk az egész?

A kultúrtörténeti jelentőségű, eredetileg klasszicista Király utca 40.-et 2006-ban kezdte el bontani illegálisan a tulajdonos Autóker. A folytatását akkor az Óvás! Egyesület tiltakozása nyomán született bírósági ítélet megakadályozta ugyan, ám a bevált trükkel, a födém megbontásával sikerült életveszélyes állapotba zülleszteni a Krúdy által is emlegetett palotát. A fővárosi kormányhivatal megadta a bontási engedélyt. (A földszint megmaradt, s az eredeti klasszicista homlokzatot is köteles visszaépíteni a tulajdonos. A belső részeket persze nem.)

Tavaly ősszel rombolták le a Dorottya utca 8.-ban Medgyaszay István 101 esztendős, korábban eredeti állapotába helyreállítani tervezett műemlék (kötelezően megtartandónak minősített) épületét. Luxusszállót terveztek a felújítandó falak közé nem sokkal korábban; mindenesetre tanulságos, ahogy az Urbanista blogon Zubreczki Dávid pusztítást firtató kérdésére a kerületi önkormányzat válaszolt: „A bomló betonszerkezet már nem volt megmenthető, az életveszélyessé váló helyzet elhárításának egyedüli módja a bontás, valamint az örökségvédelmi hatóság véleménye szerint a bontási tevékenység örökségvédelmi érdeket nem sért.” De emlékezhetünk Pollack Mihály Hercegprímás utca 5. alatt álló házára is, amelyet rosszabb minőségi külsővel, betonelemekből építettek vissza a 2012-es dózerolást követően.

Műemlékeink kiszolgáltatottsága egyre szembetűnőbb, a fellépésre alkalmas önálló hatóságot felszámolták. Ráadásul az ingatlanlobbi és a műemlékvédelem küzdelmében az épített nemzeti örökség védelmét gyakorlatilag feladó kormányzat látványosan az előbbi mellett tette le a garast.

Érthető tehát, miért övezi finoman szólva is komoly aggodalom a Dózsa György út 74. alatti, olykor Káry-, olykor Csengery-villaként emlegetett épület jövőjét. A ház jelenleg az egyiptomi tulajdonú, albertirsai bejegyzésű Zenobia Hungary Kft. birtokában van, amelynek ügyvezető igazgatója bizonyos Youssef Takla. A 2015-ben 300 millió forintos törzstőkével alapított Zenobia Hungary Kft. a tulajdonosa a másik évek óta üresen álló műemlék épületnek is, a történelemben 1919-ben és 1956-ban fontos szerepet játszó, Ray Rezső tervezte egykori József-telefonközpontnak. Céginformációk szerint itt épülne meg a Zenobia Palace Hotel, mindennek azonban egyelőre nyoma sincs. Az értékes műszaki emlék felújítását 2016 nyarán kellett volna elkezdeni, a befejezés időpontja pedig papíron 2017. december. A munkálatok azonban – fogalmazzunk úgy – késnek.

A Káry-, Csengery-villával kapcsolatos legnagyobb kérdés nyilvánvalóan az, hogy miért bontja le a tulajdonos egy renoválandó-restaurálandó épület tetejét, majd hagyja az egészet ebek harmincadjára. (Hiszen ha valóban a felújítás-megújítás a cél, ezzel csupán a saját költségeit növeli meg tetemesen.) Ráadásul éppen, amikor a József-telefonközpont luxusszállóvá alakításába is belevágna!

A tulajdonost sajnos azonban nem faggathatjuk erről. A Zenobia Hungary Kft.-t ugyanis lehetetlen elérni: telephelye Albertirsán, a Dános utcában található, a kis házat papíron számos más, számítógépekkel, építéssel, „ingatlanfejlesztéssel” foglalkozó céggel osztja meg. (Bejelentett telefonszámán gépi hang közli, hogy a másik fél nem kapcsolható, mert a bejövő hívásokat letiltották, illetve a szám kizárólag internet-előfizetésként működik.) Az erzsébetvárosi önkormányzat szakértője szerint ez nem az ő asztaluk, a budapesti kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi osztálya illetékese pedig legfeljebb információmorzsákat csöpögtet érdeklődésemre. Az építési engedély, hívja fel figyelmemet a közismert tényre, öt évre szól, akkor és úgy dolgoznak, ahogy akarnak, nem állhatnak mellettük az örökségvédők mindennap. A munkálatok zajlanak, három hete voltak egyeztetni a kivitelezők. Hogy ez kívülről nem látszik, az sajnálatos, de hát először a tetőt kellett elbontani – ennyiben foglalhatnám össze röviden a hölgy tájékoztatását.

Máshonnan fontosabb információk érkeznek. A cég azért nem halad a munkálatokkal, mert az építési engedély ellen fellebbezés érkezett. Önhibájukon kívül álltak le tehát, ezért ázott-romlott egész télen a fedetlen épület. A magyarázat azonban sovány, átlátszó: ilyen esetekben ugyanis a felelős tulajdonos, aki valóban meg akarja menteni az eredeti épületet, ideiglenes védőtetőt emel a bontott részek fölé.

Ennek hiánya és az események más szándékról árulkodnak.