A legfrissebb KSH-adatok szerint 2017 első két hónapjában összesen 1514 lakóingatlan építésére adtak ki engedélyt, amely 60 százalékos növekedést jelent a múlt év azonos időszakához képest.
– Még jelentősebb a növekedés a múlt év első két hónapjához képest, ha az alapterületet nézzük. Idén ugyanis a társasház-építésekre kiadott engedélyek alapján 313 ezer négyzetméter épülhet, ami 88 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Összességében az engedélyek alapján jelentős bővülés várható – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki utalt arra is, hogy a tavaly jelentős, 19 százalékos hanyatlást elkönyvelő építőipar is magára talált: az év első két hónapjában 17 százalékkal nőtt a termelés, a szerződésállomány pedig 117 százalékkal nőtt.
Idén márciusban tavalyhoz képest országos szinten 23 százalékkal többen kerestek új lakást, a fővárosban pedig 20 százalékkal nőtt a kereslet éves szinten – hívta fel a figyelmet a szakértő, hozzátéve, hogy bár a lakásépítési kedv az engedélyek száma alapján fokozódik, de ez nem jelenti azt, hogy ennyi lakás egy-két éven belül meg is épül. A lakásfejlesztéseknek ugyanis gátat szab az építőipart sújtó munkaerőhiány – értékelte a lakáspiaci helyzetet Balogh.
Szerinte a munkaerőhiányra rövid távon a bérek emelése jelent megoldást.
– A jelek szerint a lakásfejlesztők a munkaerőhiány okozta költségnövekedést folyamatosan építik be az új lakások áraiba. A Lakópark.ingatlan.com adatai szerint a budapesti új lakások átlagos négyzetméterára például csak január óta 4 százalékkal 614 ezer forintra emelkedett, ami a kereslet növekedése mellett a fejlesztők magasabb költségszintjével magyarázható – mondta Balogh. Hozzátette: Az eladásra meghirdetett projektek 3-4 százaléka esetében pedig már az átadási határidő is kitolódott egy-egy negyedévvel.
Az Ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy tavaly áprilishoz képest az új lakások kínálata Budapesten 50 százalékkal nőtt. Balogh László szerint a fokozott kereslet, valamint a munkaerőhiány miatti béremelések eredményeként az új lakások ára mind Budapesten, mind a nagy vidéki városokban emelkedő pályán maradhat.
A szakértő a hosszabb távú kilátásokról szólva azt is elmondta, hogy a jelenlegi fokozott lakásépítési kedv a következő 2-2,5 évben fennmaradhat. Balogh arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályok szerint 2019 végéig van érvényben a lakásépítésekre vonatkozó kedvezményes – 5 százalékos – áfakulcs. Ha ezt követően visszaugrik a normál szintre, akkor az egyrészt az új lakások árait is drasztikusan megemelheti, ami a kereslet visszaesésével járhat. Úgy vélte, ha a beruházok – a tavalyi áfacsökkentéshez hasonlóan – az áfaemelés hatásait is benyelik, és nem növelik az árakat, akkor azzal a saját nyereségességük csökken. Bármelyik forgatókönyv valósulna is meg a kedvezményes áfakulcs megszűnése esetén, az jelentősen visszavetheti a beruházók lakásépítési kedvét – tette hozzá Balogh.
