Erős keresletnövekedéssel zárta az első negyedévet az ingatlanpiac. Március második felében 23 százalékkal többen érdeklődtek a lakások iránt, mint egy évvel korábban – tudtuk meg az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjétől. Balogh László elmondta: a jelek arra mutatnak, hogy a piaci pezsgés év közben végig megmarad a szektorban. Előreláthatólag a lakásárak is tovább növekednek, de már nem olyan mértékben, mint az előző két évben. 2015 és 2016 márciusa között a fővárosban még 32 százalékos árnövekedést lehetett tapasztalni. Az idei harmadik hónapban azonban a tavalyihoz képest már 20 százalék alatti volt a drágulás. Ugyanis az ingatlanok ára elérte azt a szintet, amikor a vevők elgondolkodnak a vásárláson. Így manapság ismét lehet alkudni az eladók által kért összegből, szemben a korábbi időszakkal, amikor a vevők kénytelenek voltak egymásra licitálni, ha meg akartak vásárolni egy-egy jobb fekvésű ingatlant.
Az Ingatlan.com adatai szerint tavaly márciushoz képest a használt családi házak országos kínálati átlagára négyzetméterenként három százalékkal, 135 ezer forintra, a lakásoké hat százalékkal, 424 ezer forintra nőtt. – Ez azonban csak országos átlag, a területi eltérések hatalmasak. A budapesti lakások átlagos kínálati négyzetméterára például az elmúlt egy évben 19 százalékkal, 483 ezer forintra, a családi házaké pedig 11 százalékkal, 328 ezer forintra nőtt. Ebből az is látszik, hogy a fővárosban nagyobb a kereslet, így az árak is az országos átlagot meghaladó mértékben emelkedtek – jegyezte meg Balogh László.
Az új családi házaknál az ingatlanforgalmazó cég adatai szerint tavaly márciushoz képest hét százalékkal, 300 ezer forintra nőtt országos szinten az átlagos négyzetméterár, az új lakásoké pedig nyolc százalékkal, 496 ezer forintra növekedett a kínálati piacon. A fővárosi új lakóingatlanoknál is folytatódott az áremelkedés az elmúlt egy évben: az új családi házak négyzetméterára hat százalékkal, 435 ezer forintra, a lakásoké pedig nyolc százalékkal, 618 ezer forintra nőtt. Mint a szakértő hozzátette: idén éves szinten 10 százalék alatti árnövekedéssel lehet számolni az ingatlanpiacon. A drágulás azonban ezúttal is a fővárosra és a nagyobb városokra lesz jellemző, a vidéki kistelepüléseken inkább az árszint és a kereslet stagnálása várható. Arról is beszélt a szakember, hogy manapság lassabban kelnek el a lakások, mint korábban. Az elmúlt két évben átlagosan két hónap alatt cseréltek gazdát az ingatlanok, míg ma a lakások tulajdonosai átlagosan három, a családi házaké pedig öt hónapig keresik a vevőt.
Az ingatlanforgalmazó cég adataiból ugyanakkor kiderül, hogy továbbra is jól érzékelhető a külföldi vevők jelenléte a hazai lakáspiacon. A részesedésük eléri a hat-hét százalékot. Elsősorban a Budapest belső kerületében lévő eladó és kiadó, magasabb árkategóriájú lakások iránt érdeklődnek. Balogh László elmondta, hogy az angol nyelvű oldalakon keresők körében a Budapest belvárosában található lakások mellett népszerűek még a Balaton-parti településeken, valamint a gazdaságilag fejlettebb nagyvárosokban, Győrben, Kecskeméten és Debrecenben lévő lakóingatlanok. A német nyelvű hirdetéseknél a balatoni ingatlanok és a Győr-Moson-Sopron megyei kiadó házak iránt volt jelentősebb a kereslet.
Úgy látja a szakember: a budapesti lakáspiac továbbra is vonzó a külföldiek számára, mert európai szinten még relatíve olcsónak számít, ezért befektetési szempontból kedvező terep, akár hosszabb, akár rövidebb távú kiadásra vásárolják az ingatlant. A külföldiek egy része a Magyarországra való költözés miatt szerez lakást, de az albérletpiac keresleti oldalán is szerepet kapnak.
Tolonganak a külföldiek
A 2016-os évben összesen 3163 ingatlan került külföldi tulajdonba Magyarországon – derül ki a kormány adatbázisából. Ezek zömét kínai, orosz és ukrán állampolgárok vásárolták. Köztük is a kínaiak viszik a prímet, 1213 ingatlan megvásárlásával. A külföldi vevők egy része hitelt is felvett a tranzakció során. (MN)
