Napfényes tárolóba, tágas raktárba költöznék!

Üzlethelyiség? Pince? Nem baj. Elszabadultak az árak Budapesten, a lakáskeresők egymásnak adják a kilincset.

Bár erről pontos statisztikák nincsenek és nem is lehetnek, a főtitkár meglátása szerint a fővárosban egyre többen élnek ily módon, többnyire kényszerből. A magas árak mellett így találkozik a kereslet a kínálattal: a mellékutcák miniatűr üzletei, korábban raktárként használt szuterénjei, már nem közös tulajdonban lévő tárolói jóval nagyobb eséllyel kelnek el, illetve adhatók ki lakásként, mint eredeti funkciójuk szerint. Ilyesféléket 5-7 millióért még a belvároshoz viszonylag közeli részeken is lehet kapni.

Az I. kerületi Fő utcában is vannak eladó üzlethelyiségek: a 30 négyzetméter körüli egységeket itt 10 millió forint körüli árban kínálják, ami a környék borsos négyzetméteráraihoz képest nagyon alacsony. Németh Miklós úgy gondolja, ebből lassan üzleti modell is kiépülhet: az emberek kifejezetten azért vehetnek üzleteket, hogy azokat lakássá alakítva kiadják. 

A tendencia nem teljesen új. Beszéltünk olyan ingatlanközvetítővel is, aki elmondta: már a nyolcvanas években volt olyan építész ismerőse, aki bent lakott az V. kerületi irodájában. Igaz, ennek inkább családi problémák húzódtak a hátterében, a jelenség mindenesetre már akkor is ismert volt.

Nagy kérdés, hogy a magas ingatlanárak és a nehezen megfizethető albérletek miatt mennyire lesznek gyakoriak az ehhez hasonló esetek, de az tény, hogy akinek minimális tőkéje van, fizetését pedig nem akarja beláthatatlan ideig bérlakásra költeni, az elkezdhet ebbe az irányba tapogatózni. Több ingatlanos is arról tájékoztatott, hogy amíg a tulajdonos eredeti funkció szerint hirdette kereskedelmi ingatlanját vagy tárolóját, felé sem néztek a vevők, amióta viszont lakásként teszi ugyanezt, egyre többen érdeklődnek irántuk. Tudunk olyan tulajdonosról is, aki ily módon már nyélbe is ütött üzletet.

Az átrendeződést erősítheti, hogy míg az olcsó lakás és az albérlet Budapest-szerte hiánycikk, addig a főútvonalaktól távolabb található üzlethelyiségeket nehéz kiadni.

– Tény, hogy a 6-os villamos vonalát szegélyező Nagykörút, és a beljebb elhelyezkedő Kiskörút boltjai gyakorlatilag telt házasok és azonnal kiadhatók, de azoknál az üzleteknél már nem túl jó a helyzet, amelyek a körutakból nyíló utcákban vannak, esetleg azokkal párhuzamosak – ezt már Beák Attila, a Beák és Társa ingatlaniroda vezetője emeli ki. Ezekben az egységekben régen még kisboltok, fodrászatok, cipészetek működtek, de ma többségük üres, szolgáltató gyakorlatilag nem él meg ezekben az utcákban.

Amelyik üzlet jó környéken van és elég nagy ahhoz, hogy söröző vagy vendéglátóhely üzemeljen benne, az még bérbe adható, de a kisebbekbe már nem olyan egyszerű bérlőt találni. Eladni ugyancsak nehéz, hiszen befektetési célból szinte csak a körutakon keresnek üzlethelyiségeket. Emiatt nemcsak a kisebb utcák vannak hátrányban, hanem a 20-25 évvel ezelőtt komoly presztízsnek örvendő Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út is, amelyek mára elvesztették jelentőségüket. Erről részben a plázák tehetnek, de sokat nyom a latban az is, hogy a két területen gyakorlatilag lehetetlen parkolni, és gyalogszerrel is nehezebben járhatók a körutaknál.

Olyan elvetemült jelentkezővel viszont egyik nyilatkozónk sem találkozott, aki ennyire nagy forgalmú területen használna lakásként kis méretű földszinti üzletet vagy raktárat. A legtöbb vásárlónak, legalábbis azoknak, akik nem bolyongnak még hónapok óta megfizethető albérletet keresve, a mellékutcákban is merész gondolatnak tűnik az ilyesmi.

Ám sokaknak már egyáltalán nem az.