Bár a lakóingatlanok piaca egyre élénkebb, mégsem lehet minden ingatlant könnyen és gyorsan eladni. Fokozottan igaz ez a családi házakra, amelyek vásárlásánál több tényező játszik szerepet, mint a lakások esetében – derül ki az Ingatlan.com elemzéséből. Mindez meglátszik az árak alakulásában is. Budapesten június végén 347 ezer forint volt a családi házak átlagos négyzetméterára. Ez alig több mint 10 százalékos áremelkedést jelent éves szinten, ami bőven elmarad a lakásoknál mért 18 százalékos drágulásától. Országos átlagban viszont a családi házak négyzetméterára június végén 148 ezer forint volt, ami mindössze 1 százalékos emelkedést jelent éves szinten, miközben a lakások ez alatt az idő alatt több mint 8 százalékkal drágultak. A házkínálat viszont növekedett: idén június végén az egy évvel korábbinál 5,7 százalékkal több családi ház keresett gazdát az országban – írja a tanulmány.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: egyes vidéki településeken az átlagnál jóval nagyobb drágulás következett be a családi házaknál. Veszprémben például 20 százalékkal, 260 ezer forintra, Székesfehérváron pedig 17 százalékkal, 283 ezerre nőtt a családi házak négyzetméterára. Ugyanakkor a pécsi családi házaknál 181 ezer forinton stagnáltak az árak, míg Győrben 3,3 százalékkal, 234 ezer forintra csökkentek. A keleti országrészben Kecskeméten 16 százalékkal, 243 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár, Szegeden 9,3 százalékkal, 224 ezer forintra, Debrecenben pedig 1,7 százalékkal, 243 ezer forintra emelkedtek az árak. A szakértő hozzátette: bár a családi házak négyzetméterára a lakásokénál alacsonyabb, a nagyobb alapterületük miatt összességében természetesen többet kell fizetni értük. Budapesten a családi házak átlagára június végén 46 millió forint volt, a vidéki városokban pedig 23–37 millió forint volt egy-egy ilyen otthon átlagára. A házak annyiban különlegesek, hogy a lakásokhoz képes az esetükben jóval fontosabb szerepet játszanak a rezsiköltségek, mert a nagyobb alapterület miatt a kiadások is magasabbak lehetnek. – Bár a legtöbb esetben egy ház megvétele és fenntartása komolyabb kiadást jelent, mint egy lakásvásárlás, a vevőket kárpótolja a kertvárosi környezet. Sokan pedig hajlandók ennek érdekében többletkiadást vállalni, mivel ez javulást jelent számukra a lakhatási körülményekben – jegyezte meg a szakember. Hozzátette, hogy a családi házak kialakítása sokkal egyedibb, mint a lakásoké, s emiatt vevőt is nehezebb találni rájuk. A házak iránt érdeklődő vevőknek pedig szintén sajátos igényeik vannak. Emiatt a házak lassabban találnak gazdára: átlagosan másfélszer annyi idő alatt kelnek el, mint a lakások. A fővárosban és a nagyobb vidéki városokban majdnem öt hónap, a kisebb településeken pedig több mint hét hónap a házak átlagos értékesítési ideje. Ráadásul tavalyhoz képest mind a lakások, mind a házak értékesítési ideje növekedett.
Az elemzés szerint a családi házak iránti kereslet a jövőben is erős lesz. Egy felmérésből kiderül, hogy a következő időszakban költözést tervezők 12,7 százaléka szeretne családi házba menni. A jövőbeni kínálatbővülésnek pedig alapot adhat, hogy várhatóan növekedni fog a családi házak száma. Az idei év első öt hónapjában ugyanis csaknem 4300 ilyen ingatlanra adtak ki építési engedélyt, ami hétszázalékos növekedést jelent éves összevetésben.
Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat friss adataiból ugyanakkor kiderül, hogy a hazai ingatlanárak növekedése továbbra is Európa élvonalában van. Az első negyedévben például nyolc százalékkal drágultak a lakóingatlanok Magyarországon az előző év azonos időszakához képest. Ez az Európai Unióban mért átlagos áremelkedésnek a duplája, ami egyben a közösség országai között a hatodik legnagyobb drágulási ütemnek felel meg. A lista élén Csehország, Litvánia és Lettország található, ahol 13 százalékos, illetve 10-10 százalékos árnövekedést mértek – idézi az uniós statisztikai hivatal adatait az Ingatlan.com elemzése. Balogh László hozzátette: az első negyedévben bekövetkezett nyolcszázalékos áremelkedés lassulást jelent a korábbi időszakhoz képest, 2016 első negyedében ugyanis még 12,7 százalékos drágulást mért Magyarországon az Eurostat.
